A Csökmői sárkányhúzás

táncjáték

Szűkebb pátriánk, Biharország néprajzi anyagából merítettünk ez alkalommal. Kissárréti fellépéseink alkalmával, baráti beszélgetések közepette jött az öltet: meséljük el Csuba Ferenc történetét, aki alaposan megcsúfolta a Csökmeieket.
Elképzelésemben egy olyan tréfás, vaskos humorral átitatott táncos mesejáték színrevitele állt, melyben igyekeztünk felhasználni a régi magyar falucsúfolók történeteinek monda- és mesevilágát, szereplőit és fordulatait.
Előadásunkban a rátarti emberek butaságát próbáljuk karikírozni, az ebből adódó ironikus, tréfás, néhol groteszk helyzetek energiáit táncban és színpadi mozgásban, játékban kifejezni. A tréfás meséből bizony ráébredhet a néző, felnőtt és gyermek egyaránt, hogy a butaságnak nincsenek határai, s ez a jelen igazságtalan világában is nagyon aktuális. Ezt kiemelve, kissé felnagyítva, azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen túlélési stratégiákat próbál faragni magának az ember, hogy együgyűségét leplezze, egészen addig, hogy saját világában már-már erénnyé kovácsolja azt.


Miklós János

Az előadás anyagát a Bihari Sárrét több falujának táncos és énekes hagyományaiból válogattuk: Dévaványa, Kaba, Nádudvar, Váncsod, Pocsaj és Szentpéterszeg.

 

Csuba Ferenc és a csökmői sárkány

Békés megyének a XVIII. században Békés falu adta a legnagyobb szélhámost. Csuba Ferenc Békésen született. Csökmő pedig Bihar megyében, a Kissárréten fekszik, azon a meglehetős keskeny földnyelven, amely körös-körül vízzel volt határolva. A hol kisebb, hol nagyobb állású víz nádasokkal volt benőve. Lakói szomszéd községekkel mindenfelé csak csolnakokon érintkezhettek. Mária Terézia korában úrbéres község volt.
A sok úrbéri teher elviselésére az egész falu munkája csak éppen hogy elég volt, nem csoda tehát, hogy gyorsan szerettek volna meggazdagodni. A meggazdagodásnak azonban csak egy módja volt abban az időben: a kincs találás. A kincs felásása bizonyos szakértelmet igényelt, föld alatti meglátása pedig egyenesen a Táltosnak volt fenntartva.
Hogy mi volt a Táltosok rendje, kitűnik a békési tanács előtt folyt perek jegyzőkönyvéből. „A táltosok minden esztendőben Szentgyörgy és Szentmihály napján összegyűlnek és öt glédában állanak, ottan törvényszéket tartanak és aki kötelességében el nem járt, azt megbüntetik. Az öt glédának pedig ötféle kötelessége, úgy mint, orvoslás, pénznézés, prédikálás, koldulás és gazdálkodás.” Amit a táltosok feje parancsol, azt teljesíteni kell. Voltak egész és fél, született és tanult táltosok. Ilyen pénznéző táltosnak nevezte magát Csuba Ferenc is.

Banner János, Békési Hírlap, 1926. január 3.

 

Az előadás létrejöttét a támogatta a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma illetve a Nemzeti Kulturális Alap.

Szereplők:

Bemutató: 2008.06.12