Aranyos szegelet

Egy eredetmonda gyermekeknek és felnőtteknek

önálló est

Földünk minden népének vannak, voltak titkos hagyományai az előző „Aranykorról” – így őseinknek, a régi magyaroknak is. Az egyik legszebb és legépebben megmaradt Aranykor-mítoszt Erdélyben találták néprajzkutatók a székelyeknél, de hasonló eredetmonda és teremtéstörténet a csángóknál is fellelhető.

„Volt az idők kezdetén egy Égi pár, Arany Atyácska és Ezüst Boldogasszony, akik leültek egymással szemben világvégi kertjükben. Megfogták egymás kezét, dalolni kezdtek, és dalolásukból megszületett a világmindenség. Az emberek gyönyörűségesek, boldogok és hallhatatlanok voltak. Még a madár is aranyból volt, a fű gyémántból, az erdőkben aranyfákon, ezüstvenyigéken termett a csengő barack, mosolygó alma és a szóló szőlő.

Akkor még tündérek, óriások és emberek laktak együtt a földön. Éltek ezer évig boldogan, hallgatták az aranyos kakukkmadár szép énekszavát, ha megéheztek, aranyalmát szakítottak a fáról, íjat készítettek, csapdákat és vermeket ástak; vadásztak, madarásztak, faodúból mézet pergettek, s a szőlő szemeit csipegették. Örök tavaszban és boldogságban éltek. Egész nap csak táncoltak és énekeltek. Aztán egy nap Ármány egy cselt eszelt ki…”

A magyarok őseinek csodálatos történetei elevenednek meg eredeti előadásmódban, kiszámolókkal, ráolvasókkal, élő zenével és énekekkel, hogy a színház mágikus erejével saját identitásunkat, hitünket erősítse.

Szerefi Ilona népdalénekes, előadóművész első önálló estjét ajánljuk minden gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Szereplők:

Bemutató: 2018.09.30