Előadások / Szigligeti Társulat / 2024-2025

Heltai Jenõ

A Tündérlaki lányok

Színjáték három felvonásban

A darab Heltai Jenõ egyik legsikeresebb vígjátéka, amelyben úgymond társadalmi kérdéseket is felvet. Egy család szerelmi történetei kapcsán azonban nemcsak a pénzen vásárolt érzelem felett tör pálcát, hanem jól megformált színpadi alakok megjelenítésével szatirikus hangnemû helyzetek egész sorával remekel.
Özvegy Bergné négy leánya közül az egyik színésznõ, az õ színpadi neve – Tündérlaki Boriska – által lesznek a testvérei, történetesen mind leányok, Tündérlaki-lányok. A család megélhetését Boriska biztosítja, persze nem Thália papnõjeként szerzett fizetésével csupán, hanem sokkal inkább az õt protezsáló, õt eltartó Báró személye által.
A másik három lány is ebbõl a pénzbõl él. Közben Manci szeretne férjhez menni, de hozományra van szüksége ahhoz, hogy kezét megkérhesse a tornatanár Petrencey Gáspár. Olga viszont tanítónõ szeretne lenni, de kinevezését nem kapja meg, mert a tanácsos, akitõl a kinevezés függ, ezért ellenszolgáltatást is kér… Olga puritán alkata ebbe nem egyezik bele, viszont nem bánja, ha Boriska találkozik helyette a tanácsossal.
Pedig Boriska is szeretne kimenekülni a Báróval való kapcsolatból és úgy érzi, hogy a fiatal és tehetséges Pázmán újságíró, aki szerelmes verseket küld neki, talán megmentheti ebbõl a kapcsolatból. Pázmán meg is kéri Boriska kezét, de a család felhördül: hiszen így megfosztja õket attól a biztos „jövedelemtõl”, amelybõl eddig a Boriska önfeláldozása által mindannyian jól éltek. A legfiatalabb húg, Sári meg akarja menteni a helyzetet, felajánlkozik, hogy õ lép a Boriska helyére, de ez végül is nem következik be. Sári tulajdonképpen Pázmánt szereti, így Boriska nem áll útjukba, visszatér a Báróhoz és a család élete is újra a megszokott kerékvágásban folytatódik…
„…többször is elgondolkoztam azon: vajon amikor ezt a színjátékot írta, vagyis néhány hónappal az elsõ világháború kitörése elõtt, Heltai mennyit érzett meg a történelem közelítõ nagy tragédiájából?, vajon tudatos volt-e, hogy akkor, amikor «odakint» a történelemnek ez a nagy vihara készült, õ bemenekült egy család, egyetlen család zárt világába és annak tragédiáját ábrázolta?” (Tasnádi Márton, a darab rendezõje)
Özvegy Bergné szerepével ünnepelte Halasi Erzsébet színmûvésznõ pályakezdésének 35. éves évfordulóját.
 


Szereplők:


Özvegy Bergné

Malvin néni

Pázmán Sándor

Petrencey Gáspár


Jelmeztervezõ:

Súgó:

Világosító:

Hangtechnikus:

Bemutató: 1996.10.06