Kocsis István

A korona aranyból van

Az új változat õsbemutatója

Dráma két részben

„A korona aranyból van költõi álom egy királynõrõl. Az álom mindig jellemzõ arra, akirõl álmodják, de még inkább jellemzõ arra, aki álmodja. Kocsis István és Stuart Mária esetében ez annyira igaz, hogy a dráma királynõjének szavai, gondolatai pontosabban jellemzik a drámai költõt, aki õt színpadra álmodta, mint legendás önmagát, Skócia királynõjét.

A korona aranyból van Kocsis István legszemélyesebb hangú színpadi vallomása az elhivatottság, a varázslat, a szépség, a jóság, a hatalom, a biztonság, az egyéni szabadság és az örömteremtés erkölcsfilozófiai kérdéseirõl. Ezért érezte szükségesnek azt is, hogy a dráma eredeti szövegét idõközben bõvítse, gazdagítsa, újabb aranyszálakkal szõve bele saját gazdagodó s tisztuló élmény- és gondolatvilágát. Stuart Mária eszméléseinek királyi palástjába…Az igazi dráma mindig valamilyen ellentmondásos helyzetbõl bontakozik ki. Stuart Mária gyermekes, tiszta elképzelése a költészettel párosult hatalomról a maga korában eleve bukásra ítéltetett. És mégsem nézhetjük ma közömbösen, lekicsinylõ mosollyal Kocsis királynõjének reménytelen küzdelmét, mert ebben a küzdelemben talán a mi emberi sorsunk dõl el. Vállalnunk kell Stuart Mária ember-megváltó, örömteremtõ indulatát…” – Szabó József, rendezõ

„A Franciaországból hazatért ifjú királynõ uralkodásának elsõ heteiben vagyunk: a sugárzó szépségû húszéves lány a sors ajándékában, a koronában a lehetõségek szó szerint korlátlan végtelenjét érzékeli. Az egész emberiséget akarja megváltani azzal, hogy megváltoztatja. Alattvalóit a tökéletesen felszabadult egyéniségek tökéletesen szabad tömegévé akarja formálni: a világ pedig, amely kérlelhetetlen törvényszerûségek parancsainak engedelmeskedik, nem engedi, hogy Mária mámoros szépségû, õsi tisztaságú és gyermeki naivitású, romantikus álmai kizökkentsék a kerékvágásból. A lordok tanácsának tagjai szinte nem is értik, mit beszél, nincsenek érzékszerveik hozzá. Politikai ravaszságot, fondorlatokat látnak ezerféleképpen felszikrázó, folytonosan váltakozó ötletei mögött. Mária a világot s az emberiséget akarja megváltani, a lordok pedig a dinasztikus érdekek, s a napi politika, az anyagi szerzés, a hatalmi marakodások és intrikák világából döbbenten pislognak a trónról sugárzó szépség felé: egy õrült leány lett a királyuk, gyorsan meg kell fosztani a koronájától, hogy helyreálljon a világ rendje.” – Geszti Pál, Film Színház Muzsika

 

 

Szereplők:

Bemutató: 1980.04.20