Nelu Ionescu

A toronyszoba titka

Magyar nyelvû bemutató

Bûnügyi játék két részben

Forditó: Nagy Béla

„A darabot az író a szocialista Románia 60-as éveiben írta, mint egy elõítélettel terhelt mûfajt «használva”, kriminek. A szerzõ tiszteletben tartja a mûfaj törvényeit, sõt, sõt fantáziájának és intelligenciájának bõsége arról gyõz meg, hogy nem akármilyen mesterségbeli tudással rendelkezõ alkotó áll elõttünk. Elegáns meseszövés, amely a maga során irodalmi igényû párbeszédre épül, párbeszédei nem laposak, nem szárazak. Nem erõszakolt a replikák szellemessége sem, a szerzõ gondolkodásmódjából fakad, ez pedig egy finoman álcázott lírai látása világunknak.
Egy jónevû ipari kém, hirtelen feltámadó lelkiismeretére hallgatva, az emberiség megmentésének érdekében megsemmisíti azt a kéziratot, amelyet nagy nehézségek árán sikerült megszereznie egy tudóstól, mert rájön arra, hogy tulajdonképpen egy pusztító fegyver dokumentációja jutott kezébe. És ezért saját életét is feláldozza…” (Dinu Sãraru)
„A tõkés világ embereit és eseményeit látjuk. Húsz évvel a második világháború után történik minden egy olyan kapitalista országban, amely annak idején háborús fél volt. Három egymást követõ éjszaka ennek az országnak a legbékésebb városában, s ennek a városnak a legbékésebb utcájában…mintegy tíz ház áll itt, tanárok, orvosok, mérnökök – békés értelmiségiek – emelték s lakják õket. A 11. szám. Kõalapon nyugvó, kovácsoltvas kerítés, meglehetõsen magas, a falakat sûrû repkény borítja. Minden egy nyugalmazott tanár ízlése szerint való. Ugyanez az ízlés teremtette meg a ház egyik jellegzetességét is a toronyszobát… Minden a ház halljában és a toronyszobában történik majd…” (a szerzõ)
 

Szereplők:

Bemutató: 1984.11.04