Előadások / Szigligeti Társulat / 2024-2025

Arvids Grigulis

Agyag és porcelán

Színmû négy felvonásban

Forditó: Benczel Béla és Gagyi László

„A lettországi porcelángyár termelése válságba került. Március van, tavasz, a folyón most indult meg a jégzajlás, az utakat elöntötte a víz. És kiderül, hogy abban a harminc árokban, amelyet még az egykori gyáros, Pfeiffer úr hordatott tele, nem agyag, hanem salak van. A gyáros becsapta a bankot és azért rendezte ezt a komédiát, mert kölcsönt akart fölvenni. Arról, hogy az árkokat nem agyaggal, hanem salakkal telítették meg, a gyárban csak egyetlen ember tud. Skudra. Õ azonban nem tárta föl a valóságot mostanáig, mert elvadult, elkeseredett ember lett belõle. Élete azzal ment tönkre, hogy felesége hosszú évekkel elõbb megszökött a molnárral és magára hagyta egy ölbevaló gyerekkel. Hogy gyermekét nevelni tudja, csúszó-mászó emberré vált, a fõnök leggyalázatosabb kiszolgálójává. Megszégyenülve vonult vissza s egyedül gyermekének élt. Ezt az egyetlen gyermekét a német megszállók a háború alatt elfogták az utcán és elhajtották Németország valamelyik táborába. Skudrának nem maradt senkije. Életének tartalma megszûnt, arra várt, hogy majd õ maga is elpusztul. S most egyszerre csodálatos tapasztalatokra tesz szert. Látja, hogy a gyár munkásai éjt-napot összetesznek, hogy eredményesen dolgozhassanak. Mert a gyár az övék.
És a férfiban felüvöltött a vágy egy megváltozott élet után. Ez indította útnak, hogy leleplezze a gyár vezetõi elõtt a valóságot. Néhány nap még s a gyárnak le kell állnia, mert az árkokban nincs agyag. Egyetlen megoldás van: a 79 kilométerre lévõ bányából kell az agyagot lehozni, de ezt csak vízi úton lehet a jégtorlaszokkal teli zajló folyón.
A gyár vezetõ fõmérnökére esik a választás, hogy elinduljon a veszélyes útra az önként jelentkezõ Skudrával együtt. Az igazgatónõ, aki szerelmes a fõmérnökbe balsejtelmektõl gyötörve adja át a megbízatást. Pedig a férfi most egy fiatal festõnõbe szerelmes. A fiatal lány gyûlöli az igazgatónõt és azt hiszi, hogy akarattal küldte el a férfit a végzetes útra.
Az agyag-szállítmány végül sikeresen megérkezik. A gyár megmenekül. De a fõmérnök halálosan megsérül. A sérültet szállító repülõgép átzúg a gyár fölött. Megilletõdött munkások állják körül a két vergõdõ szerelmes asszonyt. Aztán megszólal a munkára hívó sziréna hangja, és elsõsorban az igazgatónõbe tér vissza az élet, a kötelességteljesítés minden egyéb értelmet legyûrõ parancsa.” (Az elõadás mûsorfüzetébõl)
 


Szereplők:


Benedikta Krus, igazgatónõ

Niklav Skulte, fõmérnök

Atis Egle, mûhelyfõnök

David Hanimaliet, szervezõfelelõs

Matis Atvasar, zománcozó mester

Kaiva Atvasar, unokája, kerámia-festõnõ

Klav Patzer, porcelánmester

Kasper Vilnie, fûtõ

Jan Kalnani, égetõmester

Inorikis Sipol, az anyagellátási osztály fõnöke

Mikus Skudra, brigádvezetõ

Ana Roze, laboránsnõ

Limard Zemgal, festõmûvész

Igor Scsepakin, kapitány

Szakaszvezetõ

Rahin Azibekov, katona

Öreg katona

Tanyásgazda, kulák

A felesége, kulákné

A felesége, kulákné:

Szögi Arany

Az apósa

I. komszomolista

II. komszomolista

III. komszomolista

IV. komszomolista

V.komszomolista

VI.komszomolista

Történik az 1946-1947-es években, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban


Rendező:

Jelmeztervezõ:

Bemutató: 1950.01.28