G.B.Shaw

Az ördög cimborája

Színmû három felvonásban

Forditó: Mészöly Dezsõ

A darab a puritanizmus szatírája, ugyanakkor Shaw emléket állít az észak-amerikai függetlenségi háború hõseinek, amelynek szellemében szabadságharcos hõssé magasztosítja a fenegyereket, az „ördög cimboráját” és hadvezérré a kezdetben békés és jámbor lelkészt. Az álszent puritánok világával áll szemben Richard Dudgeon, az „ördög cimborája”, mert ha ilyenek Isten igazi szolgái, akkor õ inkább az ördöggel cimborál. A történelmi háttér az észak-amerikai függetlenségi háború, amely az angol gyarmatosítók ellen indítottak. Shaw megsemmisítõ bírálatot mond az angol gyarmatosító hatalomról, mely annyi rosszat okozott az elnyomott népeknek. A híres – és ma is aktuális - mondat is itt hangzik el:”Meggondolta tábornok úr, hogy városokat bevehet, csatákat megnyerhet, de egy nemzetet sosem hódíthat meg?!”

Az ördög cimborája a harcok tüzében magasztosul hõssé és kész életét áldozni Anderson tiszteletes helyett. Szerelembõl teszi? Vagy talán korábbi elrontott életének óhajt ezzel értelmet adni? Átalakul õ is, akárcsak a lelkész, akibõl forradalmár lesz. „a nagy megpróbáltatások óráiban találjuk meg legjobban önmagunkat”. A két férfi között találjuk Juditot, a tiszta asszonyt. Bár lelkész felesége, távol van tõle a puritán világ. És elköveti a kétszáz évvel ezelõtt hallatlan merészségnek számító válást, Richardot követi. Férje a harcban találja meg élete igazi értelmét, Judit meg az „ördög cimborája” mellett éli majd le életét. (részletek az elõadás mûsorfüzetébõl)

 

Szereplők:

Bemutató: 1972.05.27