Előadások / Szigligeti Társulat / 2024-2025

Madách Imre

Az ember tragédiája

Színpadi oratórium három részben

„A Tragédia rendezõje hónapokig vagy évekig a legmagányosabb ember…Az én rendezõi magányom a tragédia, mint könyv és a Tragédia, mint színpadi alkotás látszólagos feloldhatatlan ellentmondásának mérlegelésével kezdõdött…Létezik-e olyan új elõadási forma, olyan rendezõi és színészi módszer, amellyel a Könyvek Könyve a Drámák Drámájává lényegülhet?...Kínzó rendezõi magányom akkor kezdett feloldódni, amikor felfedeztem, hogy létezik egy korszerû elõadási forma, amelyben a könyv és a dráma egy test egy lélekben olvadhat össze: a színpadi oratórium.

Majd felrémlett a gondolat, színpadra lehetne vinni a Költõt is, a halhatatlan Madáchot, aki mint hiteles történelmi személy – költõként, rendezõként – élõ híd lenne a színpad és a nézõtér között…Úgy jelenik meg elõadásunkban Madách, amint képeirõl ismerjük, ahogy álmaimban is gyakran megjelent. Belép a színpadra a tragédia díszpéldányát szívére szorítva, és bemutatkozik, mondván: „Az ember tragédiája, drámai költemény. Kezdtem 1859. február 17-én, végeztem 1860. március 26-án…Színpadi oratóriumunkban a Tragédia utolsó sora – Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál! – nemcsak isteni kinyilatkoztatás, hanem a Színház legbölcsebb tanácsa az emberiségnek. S végezetül: Madách buzdító testamentuma.” – írja Szabó József rendezõ az elõadás mûsorfüzetében megjelent vallomásában.

„ Az oratórium térségén kijelölt helye van mindennek. A színpad hátsó síkján a kórusként foglalkoztatott tömeg helyezkedik el, fekete civilben. Az elsõ játék-vonalban Ádám – Éva – Lucifer. Oldalt velük egyvonalban az elõadás új fõszereplõje:Madách…A Madách-kéz irányította oratórium-színpadon az egyszerûsítés újítása a szöveget kívánja piedesztálra emelni. Miske László-Ádám, Csíky Ibolya-Éva és Varga Vilmos-Lucifer hármashangolású vezérszólama patetikus erõvel vonzza a figyelmet… - Implon Irén, Fáklya

„Minap érkezett haza országos turnéjáról Az ember tragédiája együttese. Eddig még nem volt példa rá, hogy egy színház országjárásra indult Az ember tragédiájával. Elég volt a plakát – és minden jegy elkelt Brassótól Gyergyószentmiklósig… A Tragédia olyan közönségsikert bizonyított, akár a legsikeresebb operett!” – Fáklya

 

 


Szereplők:


Madách Imre

Lucifer

Az Úr

Az Úr:

Lavotta Károly

1.szín: A mennyekben

Gábor fõangyal

Rafael fõangyal

Mihály fõangyal

2.szín: A paradicsomban

3.szín: A paradicsomon kívül

A Föld szelleme

4.szín: Egyiptom

5.szín: Athén

Kimon

Népbeliek

Népbeliek:

Földes László

Népbeliek

Demagógok

Demagógok:

Hajdu Géza

Polgárok

Polgárok:

Cseke Sándor

Therszitész

Crispos

6.szín: Róma

Catullus

Cluvia

Péter apostol

7.szín: Bizánc

Polgárok

Polgárok:

Földes László

Polgárok

Patriárka

Agg eretnek

8.szín: Prága

Négy udvaronc

Négy udvaronc:

Cseke Sándor

Négy udvaronc

Négy udvaronc:

Palóczy Frigyes

9.szín: Párizs

Sansculotte

Saint-Juste

Robespierre

10.szín: Prága

Tanítvány

11.szín: London

Bábjátékos

Virágáruslány

Egy anya

Munkások:

Mogyoróssy István

Korcsmáros

Árusok:

Borsos Barna

Éva anyja

Cigányasszony

Tanulók

Tanulók:

Wellmann György

Tanulók

Két gyáros

Két gyáros:

Halasi Gyula

Kéjhölgy

12.szín: Falanszter

Aggastyán

Michelangelo

13.szín: Az ûr

A Föld szelleme

14.szín: A jégvidék

Eszkimó

15.szín: A paradicsomon kívül

Kórus


Rendező:

Díszlet- és jelmeztervezõ:

A rendezõ munkatársai:

Ügyelõ:

Súgó:

Fõvilágosító:

Világosító:

Fényeffektusok:

Maszkmester:

Bemutató: 1974.06.07