Kós Károly

Budai Nagy Antal

Színmû négy felvonásban

Az 1400-as évek elsõ harmadában vagyunk Erdélyben. Terjednek a huszita tanok. Nehezen keresztülvihetõ dézsmakövetelésekkel szemben zendülés a válasz. A felkelõk huszita módszer szerint tábort ütnek a Bábolna hegyen, amelyet szekérgyûrûvel erõsítenek meg. Vezérük Budai Nagy Antal kalotaszegi köznemes. Megütköznek az erdélyi vajda seregével és gyõzelmet aratnak, a nemesség tárgyalni kényszerül és engedményekre. A fõurak megegyeznek egy újabb csata elõkészítésében, amelynek során a felkelõk vereséget szenvednek. Az újabb feltételeket immáron a nemesség diktálja. Végül döntõ vereséget mérnek a felkelõkre, a gyõzelmet véres megtorlás követi.

„A parasztlázadás realista mûvészi ábrázolása kemény próba elé állította az írót… egyfelõl vigyáznia kellett, hogy a tûrhetetlen nyomor ábrázolása során naturalizmusba ne fulladjon, másfelõl meg óvakodnia kellett attól, hogy hõsei szájába ne adjon anakronisztikusan ható forradalmi igéket, de ugyanakkor gyõzzön meg a lázadók igazáról…A bábolnai parasztlázadás, amint az a történelembõl ismeretes, elbukott. Ennek ellenére Kós írásának végkicsengése nem pesszimista. Elbuktak, mert többszörös túlerõvel álltak szembe, de hõsi harcukkal bebizonyították, hogy az elnyomók rendje megdönthetõ… - Varró János

„E drámának egyik sajátossága, hogy a parasztfelkelés legnagyobb fordulópontjait, fõleg azokat, ahol a tömegek fellépésén és viselkedésén múlottak az események, csak elmondják a darabban: epikus módon közlik, de nem jelenítik meg. Ettõl azonban a Budai Nagy Antal nem epikus alkotás, a dráma menete a fõhõs egyéni sorsában rejlik. A monostorba Antal után beszökött Bese Anna halkan elpanaszolja az „égetéseket”, a befele figyelõ közlésmód megrázóbban idézi a közönség elé azoknak az eseményeknek félelmetes mivoltát, mintha holttestek hekatombáit zsúfolnák be a színpadra…- Elõre

„Sipos Domokos vajúdó idõk címû írásában találkoztam elõször de felejthetetlenül az egykori népforradalmár alakjával… késõbb véletlenül kezembe került az Erdélyi Múzeum egyik régi száma, amely Kolozs megye 15. századi nemes családjainak összeírását is tartalmazta, köztük a szucsáki Budai Nagy nevûeket. Olvasmányaim alapján lassan megfogant, kisarjadt és élõ élménnyé formálódva 1932-ben megszületett az én mesém: Budai Nagy Antal históriája” – Kós Károly vallomása

 

 

Szereplők:

Bemutató: 1977.05.11