Előadások / Szigligeti Társulat / 2024-2025

Lehár Ferenc

Cigányszerelem

Regényes nagyoperett három fevonásban A.M.Willner és Robert Bodanszky szövegére

Történik: az I. és III. felvonás Dragotin kastélya elõtt és bent a kastélyban, a II. felvonás Körösházy Ilona birtokán, egy falusi csárdában. Idõ: az 1900-as évek eleje.

„A történet nem ismeretlen, hiszen rengeteg regényben, filmben feldolgozták már a témát: a szép és gazdag lányka a szintén gazdag (és tegyük hozzá, általában idõsebb) võlegény helyett a szegény, de szenvedélyes szerelmet ígérõ fiatal cigánylegényt választja. Lehár azzal teszi új- és meseszerûvé a sztorit, hogy továbbszövi a történetet: Zórika abban a szerencsés helyzetben van, hogy Nagyboldog-asszony napján született, és ez azt jelenti, hogy ha kézfogója napján iszik a (házuk melletti) Csorna folyó vízébõl, álmában megláthatja a jövõjét. A kétségbeesett Zórika hallgat a jó tanácsra, kortyol a vízbõl, s boldogan szövögeti álmait Józsiról, a cigánylegényrõl. Az édes álom azonban hamarosan rémálommá válik, de nem kell aggódnunk, a happy end nem marad el.
A Cigányszerelem Lehár legkedveltebb operettjei közé tartozik. Látványos, mozgalmas, dallamos, és talán azért is szeretjük annyira, mert nem nehéz beleélni magunkat a szereplõk helyzetébe.
I. felvonás
Dragotin bojár házában nagy ünnepre készülõdnek: a bojár gyönyörû leánya, Zórika egybekelését az ifjú Ionel Bolescuval. De Józsi, a fiatal cigánylegény, aki bosszút akar állni a bojáron, megakadályozza a menyegzõt. Meggyõzi Zórikát, hogy az esküvõ elõtt igyon a Cserna patak vízébõl, amelybõl kiolvashatja majd a jövendõjét. És hiába a szerelmes võlegény és az özvegy apa minden igyekezete. Egyébként az apa tulajdonképpen szabadulni szeretne eladó lányától, hogy elvehesse a szép víg özvegyet, Ilonát. Zórika azonban hajthatatlan: addig nem csókolja meg võlegényét, amíg nem lát bele a jövendõbe.
II. felvonás
És Zórika valóban álomba merülve a jövendõt látja, de a boldogság nem Józsi cigány karjai közé viszi. Rémült álmot lát: Józsi, akivel elszökik, nem akarja elvenni feleségül, sõt megcsalja éppen a szépséges víg özveggyel. Apja, aki szintén epekedik Ilonáért, nem is veszi emberszámba a leányát. És hiába hívja haza a hûséges võlegény, Zórika nem képes elszakadni a szerelemétõl, Józsitól, bármilyen kegyetlenül is bánjon az vele.
III. felvonás
Az álom véget ér, Zórika felébred, és boldogan látja, hogy a vendégek még nem mentek el. És boldog azért is, hogy mindaz, amit megélt, csupán rémálom volt, nem valóság. És megérti, hogy a boldogság nem Józsi mellett vár reá. Így érti meg a szép Ilona is, hogy az állhatatlan Józsi helyett jobban jár a már nem fiatal, de hûséges Dragotin bojárral. A cigányvajda pedig Józsival együtt eltávozik, mert belátja, hogy «nincs helyük az urak között».” (az elõadás mûsorfüzetébõl)
 

 


Szereplők:


Dragotin Péter, erdélyi földbirtokos

Dragotin Péter, erdélyi földbirtokos:

Battyán Kálmán

Zórika, a lánya

Lizica, Dragotin unokahúga

Körösházy Ilona, vidéki primadonna

Körösházy Ilona, vidéki primadonna:

Szokolay Zsuzsa

Józsi, cigányprímás

Józsi, cigányprímás:

Tanay Emil

Bolescu Ionel, Zórika võlegénye

Dimitrie Gaetan, a polgármester fia

Mosu, Dragomir inasa

Marioara, Zórika dajkája

Mózsi, korcsmáros

Polgármesterné

Popescuné

Boerescuné

Florescu, tiszt

Pali, vén cigány

Laci, kisbéres

Marci bácsi

Inas

Bojárok, bojárnõk, tisztek, parasztok, vándorcigányok, gyermekek


Rendező:

Díszlettervezõ:

Jelmeztervezõ:

Karmester:

Hegedûszóló:

Koreográfia:

Bemutató: 1957.06.27