Kálmán Imre

Csárdáskirálynõ

Leo Stein és Béla Jenbach szövegének felhasználásával írta: Békeffy István és Kellér Dezsõ

A verseket írta: Gábor Andor és Innocent-Vincze Ernõ

Nagyperett három felvonásban

Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján föl ne csendülne – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – Kálmán Imre valamelyik népszerû melódiája. S kétségtelen, legtöbbször a Csárdáskirálynõ dallamai hangzanak fel, mellyel a zeneszerzõ kiérdemelte az elsõ helyet kora vezetõ operett-komponistái között! Nem véletlenül játszották az 1915-ös premier helyszínén, Bécsben 533 estén át, majd söpört végig a mû Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916 novemberében, s végül eljutott egy esztendõvel késõbb a New York-i Broadway-re is. Kálmán muzsikájáról itt az angol szövegkönyvet készítõ P. G. Wodehouse nyilatkozta: „A Csárdáskirálynõ nemcsak e tehetséges magyar ember mûvei közül emelkedik ki, hanem egyenesen minden idõk legjobb zenéje!"
A történet egy reménytelennek látszó szerelemrõl szól. Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeumcsillagért, de arisztokrata családja ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot. A szülõk mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelõ leányzót, Stázi komteszt válassza élettársául - ezért Szilviának, a sanzonettnek New York-i szerzõdést intéznek. Ám a szerelmesek érdekében szövetkezik a kedves, bolondos Bóni gróf, az orfeum fõpincére, Miska és ikertestvére, Alfonz, a Lippert-Weilersheim-ház fõkomornikja, valamint Feri bácsi, Bóni orfeumi barátja. Fõképpen õ mozgatja a szálakat: a pár jövõjének érdekében még egykori szerelmét, Edvin édesanyját is hajlandó leleplezni…
A nagyváradi színház Bukarestben is fellépett és óriási sikerrel a Csárdáskirálynõvel. A zsúfolt nézõtér még a fordítás miatt megkésett poénokat is fergeteges tapssal és nevetéssel jutalmazta.
I. felvonás
Helyszín: az Orfeum.
Szilvia, az ünnepelt primadonna búcsúzik barátaitól és rajongóitól, mert karrierjét Párizsban folytatja. Edvin herceg mindhiába marasztalja szerelmét, mert a lány tudja, kapcsolatuknak, a nagy társadalmi különbség miatt nincs jövõje. Az Orfeum törzsvendégei, a mókás természetû Bóni gróf és Miska, az öreg szeparépincér vezetésével, Szilvia ünnepélyes búcsúztatására készülnek. Miska pincér és Feri úr, az egyik vendég, nosztalgiával emlékeznek vissza Cilikére, az egykori primadonnára, aki a Csárdáskirálynõ szerepben sok férfiszívet tört össze. Ekkor érkezik Cecília hercegnõ, Edvin anyja, hogy bármi áron hazavigye fiát, akire otthon vár a számára kiválasztott menyasszony, Stázi hercegnõ. Cecília hercegnõt meglátva Miska és Feri örömmel üdvözli a rég nem látott primadonnát, Cilikét. A boldog emlékezések percei után Cilike megesketi barátait, hogy bármi történjék is, nem fedik fel primadonna múltját. Edvin és anyja találkozása szomorú véget ér: a fiút egy katonai behívóval kényszerítik haza Bécsbe. A búcsúzásra kapott fél óra azonban elég a szerelmeseknek arra, hogy közjegyzõ elõtt egy házassági kötelezvényt írjanak alá. A herceg távozása után Bóni elmondja Szilviának, hogy Edvinre Bécsben menyasszony vár. A lány a hír hallatán úgy dönt, mégis Párizsba utazik.
II. felvonás
Helyszín: Bécs, a hercegi palota.
Gyülekeznek a vendégek Edvin és Stázi eljegyzésére. Miskát most mint a herceg fõkomornyikját látjuk viszont. Az érkezõk között van Bóni gróf és „felesége" Szilvia, valamint Feri úr is, aki Bóni apjának adja ki magát. Mint kiderül, erre a huncutságra Szilvia vette rá barátait, hogy még egyszer láthassa szerelmét. Szilvia „grófnétól" mindenki el van ragadtatva. Az est díszvendége, a vén szoknyapecér fõherceg érdeklõdését különösen felkelti, aki egyértelmû ajánlatot tesz a lánynak. Edvin és Stázi beszélgetésébõl kiderül, hogy a hercegkisasszony sem szerelmes võlegényébe, akinek pesti románcáról egyébként mindent tud. Edvin nagyon elkeseredik, mikor Szilviát Bóni feleségeként látja viszont, s ekkor elhatározza, mégis eljegyzi kuzinját. Miska, aki gyakorlott szervezõ szívügyekben, összehozza Stázit és Bónit, akik azonnal egymásba szeretnek. Edvin és Szilvia tisztázzák a félreértéseket, de Cecília hercegnõ a lány lelkébe tapos, s mivel õ véletlenül megtudta, hogy valójában nem Bóni felesége, pénzt ajánl fel neki távozásáért cserébe. Szilvia visszautasítja az ajánlatot, s úgy dönt, mindenképp marad. Amikor azonban az öreg herceg bejelenti a vendégeknek Stázi és Edvin eljegyzését, Edvin bevallja, hogy szíve már nem szabad. A hercegnõ ekkor leleplezi Szilviát, aki viszont a fõherceggel kapcsolatos udvari pletykákkal rukkol elõ, hogy bebizonyítsa, tisztességesebb, mint egyes elõkelõ hölgyek. Megmutatja a házassági kötelezvényt is, aminek Stázi és Bóni örülnek legjobban...
lll. felvonás
Helyszín: Marienbad, a népszerû fürdõhely.
Cecília hercegnõ születésnapjára készül a feledékeny, kicsit butácska férje, s titkos szeretõje, a fõherceg. Cecília nagyon szomorú, mert Stázi elszökött Bónival, Edvin pedig Szilviával. Miska az öreg pincér és fõkomornyik is felmondott neki, mert szívtelen, kegyetlen asszonynak tartja, amiért rangkórságában feláldozná egyetlen fia boldogságát is. A fürdõhelyre érkeznek a fiatalok, de a sértõdött Cecília egyik párt sem hajlandó fogadni. Feri úr tervet eszel ki a helyzet megoldására: Mivel õt esküje köti, s ezért nem leplezheti le az egykori primadonna múltját, de az elõzõ három férj megtehetné ugyanezt. Titokban meghívja hát õket a születésnapi ünnepségre, ahol a hercegnõ nem csak hercegi férje, de a fõherceg elõtt is leleplezõdik. A fõherceg megbocsát Cecíliának, s bocsánata jeléül nagykövetnek nevezteti ki a herceget, aki mikor szembesül felesége viselt dolgaival megbolondul, de legalább nem jut a többi megcsalt férj sorsára. A megtört Cilike és a fõherceg áldását adja a fiatalokra, bár Edvin és Szilvia már ekkor házasok. A szórakozott Bóni pedig, aki nem merte eddig felbontani a szerelme szüleitõl naponta érkezõ sürgönyöket, döbbenten olvassa, hogy azok sem ellenzik már az esküvõt. (Forrás: Wikipédia)
 

Szereplők:

Bemutató: 1955.08.13