Előadások / Szigligeti Társulat / 2024-2025

Friedrich Schiller

Don Carlos

Tragédia öt felvonásban

Forditó: Vas István

„Fojtó lidércnyomásként nehezedik Spanyolországra II. Fülöp zsarnoki uralma. A nép elviselhetetlen terhek alatt nyög, tilos az önálló gondolkodás, az ellenszegülõkre az inkvizíció börtöne vár. Nem sokkal jobb a király környezetének sorsa sem. Az udvari etikett szorítja béklyóba az életet. A király egyenes jellemû embereket nem tûr meg maga mellett, csak olyanokat, akik hízelkedõ vagy vérszomjas udvaroncokat. Don Carlos, Fülöp elsõ házasságából született fia tûrhetetlennek érzi életét az udvarban. Apja semmibe veszi, az udvaroncok intrikálnak ellene. Betetõzi szenvedéseit, hogy halálosan szerelmes mostohaanyjába, apja második feleségébe, aki vele egyidõs. Erzsébetet egykor neki szánták, de Fülöp önzõ hatalmi érdekbõl meghiúsította a jegyességet. Don Carlos egyetlen támasza Posa márki, aki lelkes követõje a szabadság eszméknek, olyan államrendrõl álmodik, amelynek legfõbb elve a polgárok boldogsága. Álmainak megvalósítását Don Carlosban látja. Arra beszéli rá, hogy érje el a királynál, hogy Don Carlost nevezze ki Németalföld helytartójává.
A kérés nem jár sikerrel, de enyhül apa és fiú között a viszony. Erre az udvaroncok nekilátnak, hogy újra egymás ellen fordítsák õket. Don Carlos titkos szerelmét akarják erre felhasználni. Közben Eboli hercegnõ, a királyné udvarhölgye beleszeretett Don Carlosba s remélve, hogy az viszonozza érzelmeit, levélben titkos találkára hívja. Carlos azt hiszi , hogy a levél a királynétól származik. Eboli szobájában azonban kiderül a félreértés, és a hercegnõ szégyentõl égõ arccal döbben rá, hogy Carlos Erzsébetet szereti.
Dühében elhatározza, hogy bosszút áll. Elárulja a titkot és az Fülöp tudomására jut. De a király ráeszmél, hogy nincs körülötte igaz ember, csak az udvaroncok cselszövése. Ekkor magához rendeli Posa márkit, aki bátran a szemébe mondja, hogy zsarnok. Fülöp kinevezi udvari kamarásának. Posa Németalföldre akarja szöktetni Carlost, hogy álljon a szabadságharc élére és kényszerítse Fülöpöt a szabadságjogok megadására. Casrlos nem bízik benne, Eboli felé fordul, mire a márki letartóztatja, nehogy elárulja a terveket. A börtönben meglátogatja, de ekkor egy orgyilkos golyó végez vele. Carlos sorsa is megpecsételõdött, az inkvizíció halálbüntetése vár rá. Amikor Erzsébettõl elbúcsúzik, akkor fogják el a zsarnok pribékjei.” (Színházi Kalauz)
 


Szereplők:


II.Fülöp, spanyol király

Valois Erzsébet, felesége

Don Carlos, trónörökös

Don Carlos, trónörökös:

Palóczy Frigyes

Olivarez hercegnõ, fõudvarmesternõ

A királynõ udvarhölgyei:

Mondecar márkinõ

Eboli hercegnõ

Posa márki, máltai lovag

Alba herceg

Lerma gróf, a testõrség parancsnoka

Feria herceg, aranygyapjas lovag

Medina Sidonia herceg, tengernagy

Don Raimundo de Taxis, fõpostamester

Don Raimundo de Taxis, fõpostamester:

Dálnoky András

Domingo, a király gyóntatója

A fõinkvizítor

A királynõ egy apródja

A királynõ egy apródja:

Borsos Barna

Don Luis Mercado, a királynõ orvosa

Klára Eugenia, infánsnõ

Hölgyek, grandok, apródok, tisztek, testõrök


Rendező:

Díszlettervezõ:

Jelmeztervezõ:

Ügyelõ:

Súgó:

Fõvilágosító:

Maszkmester:

Bemutató: 1962.06.26