Csurka István

Döglött aknák

Országos bemutató

Komédia három felvonásban

Csurka István ízig-vérig a mában gondolkodó író. Szeretné megérteni és megértetni velünk hétköznapjainkon keresztül a hajdani történelmet. Paál és Moór anakronisztikus, túlhaladott alakok, mindkettõjükön átgázolt a történelem, nevetségesek is, hiszen nagyon kis emberek, akiknek talán legjellemzõbb tulajdonsága, hogy semmit sem értenek meg a környezõ világból. De valljuk be: nem ilyenek vagyunk mindnyájan egy kicsit? A mában helyesen eligazodni nagyon nehéz – utólag mindenki okos. Ebben az eligazodásban segít nekünk Csurka István kitûnõ komédiája – Farkas István, rendezõ

„Vígjátékaim, hála Istennek, nem keltenek osztatlan elismerést. Borzasztó is volna! Akkor már nem is lenne vígjáték! Az igaz, estérõl estére sikerük van, de kell hogy legyenek olyanok, akiket estérõl estére felháborít, akik találva érzik magukat, akik fanyalognak. S ez így van rendjén, különben megenné a fene az egészet…A regényt, a Moór és Paált 1961-ben írtam, aztán öt évig nem találtam rá kiadót. A színdarabot újabb öt év múlva írtam, ez már simán színre került, mégis jókorát robbant. „Döglött” aknákat rugdostam? A premieren elõször õrületes hõkölés, aztán kirobbanó siker. S akkor jöttek a kritikák. Hogy a „hatalomból kiszorult” kisemberen élcelõdöm stb. Egyszer majd írok egy színdarabot a hatalomból kiszorult kritikusokról…” – Csurka István

Csurka Istvánt több darabjában foglalkoztatja a személyiség felmorzsolódásának, kiürülésének problémája. És ezt a „betegséget” az író az ember, az egyén és az eszmények viszonyában világítja meg. Ki miben hitt és hisz, illetve nem hitt és nem hisz? Ki mennyit adott fel, el hitébõl, eszményébõl, önmagából (ha volt egyáltalán õszinte hite, eszménye)? Mit kapott érte s mivel fizet végül õ maga? A Döglött aknák hõseinek sorsa nem választható el ezektõl a kérdésektõl - Bölöni Sándor, irodalmi titkár

 

 

Szereplők:

Bemutató: 1980.06.25