Alexandru Voitin

Emberek, akik hallgatnak

Színmû három felvonásban

Forditó: Kováts Dezsõ és Bán Ernõ

A darab cselekménye 1943-ban játszódik. Egy nagyobb vidéki város életének tükrében elevenítik meg a román Kommunista Párt illegális harcának egy igen jellemzõ epizódját. A kommunisták szervezésében szabotázs-akciók követik egymást, röpcédulák buzdítják az embereket. A helybeli sziguranca azon munkálkodik, hogy kézre kerítse a mozgalom vezetõit. De sorra kudarcot vallanak. Ekkor letartóztatnak a különbözõ területekrõl egy-egy gyanúsítható személyt. Együvé kell zárni õket elõre elõkészített spiclikkel, akik majd kihallgatják beszélgetéseiket. Így tartóztatják le a nyelvészeti kar két harmadéves hallgatóját, a vasúti mûhelyek kommunista munkását s tévedésbõl egy munkásasszonyt, aki éppen a beteg gyermekét megvizsgáló professzort kísérte haza. A cellában a beszélgetés nehezen indul, de végül felforrósodik, és a spiclikben is megszólal a lelkiismeret hangja. A kihallgatás során véresre verik a fiatal lányt, de õ mégsem árulja el társait, amint a spiclik sem árulkodnak. Az együvé zárt emberek hallgattak, mert megértették, hogy társaik igaz ügyért harcolnak.

Szereplők:

Bemutató: 1961.04.08