Előadások / Szigligeti Társulat / 2024-2025

Szabó Magda

Fanny hagyományai

Kármán József mûveinek felhasználásával
Történik 1794-ben

Országos bemutató

Színmû két részben

A bemutatott színdarab Kármán József Fanni hagyományai címû kisregénye alapján készült Szabó Magda átdolgozása alapján.
Az eredeti kisregény egyszerû történetet beszél el: egy félárva lány nehéz körülmények között él mostohaanyja, féltestvérei, szeretetlen apja társaságában, derûje ritka perceit a természet gyógyító csendjének köszönheti. Egy mulatságon megismerkedik egy ifjúval – Kármán T…ai-nak nevezi, nem ad neki nevet –, beleszeret, szerelme viszonzásra talál, án nem végzõdik házassággal. Tiszta érzéseit megrágalmazzák, az ifjú nem veszi el, s a lány bánatában elsorvad, meghal.
Klasszikusaink régi anyagot újjáformáló módszerébõl igyekeztem tanulni, mikor az eredeti történethez nyúltam, s remélem, a Kármán iránt érzett szeretet és nagyrabecsülés jó irányban igazított el, amikor Teréz gyönge körvonalú alakjából Baranya Amáliát formáltam, az ötvenedik levél elszomorodó cselédlányából Julát, az iszonyúságokat mesélõ dajkából Ilont, az «ájtatos és képmutató» asszonyságból Szalárdi óbestert, T…ai-ból Tatai Józsefet, aki két másik társával, Baranya Ferenccel és preceptor úr Szilágyival együtt önmagán kívül maga Kármán József is. Fanni környezetének népmesei módon szívtelen voltára könnyen tudtam magyarázatot találni, mihelyt a mostoha kegyetlen figurája mögé odaálmodtam az elsõ feleség, Fanni anyja, Ernesztin árnyékát. Igazi problémám tati alakjával, megmagyarázhatatlan eltûnésével és Fanni halálával volt…
Preceptor szilágyival, aki szintén képzeletem szülötte, mondatom el a darabban Kármán helyett Fanni halálának indoklását: a lánynak meg kell halnia, mert érdeklõdésének egysíkú volta, mûveltségének fogyatékossága, a kor uralkodó eszméibõl a helytelen nevelés következtében való teljes kizártsága eredményeképpen nem válhatott belõle más, csupán szerelmes, nem tudott felnõni «érzékeny barátnévá», a férfiak ügyét, a nép és az ország dolgait felfogó bajtárssá; lelkének, szellemének nincs olyan ereje, mint amilyet Kármán folyóirata adni szeretne a gyöngébb nemnek, s az anyjától örökölt hajlam, a viharban szerzett friss betegség és a körülötte levõ világ és események reménytelen meg nem értése betetõzi tragédiáját, úgy érzi, nincs mire várnia, s meg se próbál küzdeni az enyészet ellen.” (Szabó Magda, az írónõ)