Zilahy Lajos

Fatornyok

Dráma három felvonásban

Zilahy Lajos 1943-ban Budapesten bemutatott színmûvét akkor botrányok kísérték a hivatalos politika részérõl, végül be is tiltották. Kriegs Rudolf vegyészmérnök példás családban él, jólét közepette. De a történelem körülötte beleszól a család látszólag megbonthatatlan életébe. Külföldrõl, Németországból érkezik a felkérés, hogy térjen haza és német földön kamatoztassa tudását. És elkezdõdik a csata a házastársak között, hiszen az asszony nem akar elmenni, a férfit viszont a rég-felejtett gyökerek is csábítják. Mindez nem lenne tragikus, ha nem a világháború borzalmai árnyékolnák be a családi konfliktus. Két ország viaskodik egymással, mondja Klára, a feleség. Kriegs elszánja magát a távozásra, miközben mindketten tudják, hogy ez a családjuk szétszakítása is. És ott van a gyermek, az apát bálványként szeretõ fiú, aki elindul apjával, de az állomáson nem tud felszállni az idegenbe vezetõ vonatra és visszatér édesanyjához. A darabban a Kriegs család történelmi választás elé kerül, s ki-ki a saját alkatának, jellemének, gyökereinek megfelelõen élte meg a saját történetét.
A dráma a szülõföld, a szülõhaza emlékének jelképe, ám a sors itt két hazát ad, egyik az asszonyé, a másik a férfié, s a maga szemszögébõl mindkettõnek igaza van. Zilahy nem ítél, csak hagyja hõseit, hogy befuthassák a sors által rájuk szabott utat.
A dráma cselekménye a második világháború elõtti utolsó nyáron játszódik le, Budapesten, Kriegs Rudolfék lakásán. Kriegs Rudolf elismert, többször kormánykitüntetésben részesült, jól keresõ fõmérnök, méltóságos úr. Negyven évvel azelõtt jött Magyarországra. Felesége, Borcay Klára erdélyi úri családból származik. Erdély egy részét visszacsatolják Magyarországhoz, s az asszonyt elönti a vágy, hogy a régi birtokot, a régi udvarházat újra lássa, élvezhesse. Az asszony Erdélybe vágyik, a férfi vissza Németországba, szülõvárosába. Az asszony az erdélyi családi kúria, a férfi a németországi családi ház megvásárlását készíti elõ. A Fatornyok szimbolikus cím: a szülõföld, a szülõhaza ellenállhatatlan vonzásának, kitörölhetetlen emlékének jelképe. Az asszony úgy látja, férje egy magasabb parancsnak engedelmeskedik, amikor visszatér hazájába, s ezért a misztikus vonzódásért csak még jobban szereti és becsüli, de nem tudja követni Berlinbe. A fiú, Árpád elõször apjával tart, de az állomásról visszajön. A szülõföld vonzása nagyobb, mint az apáé.

 

Szereplők:

Bemutató: 1984.04.27