Neil Simon

Furcsa pár

Vígjáték két részben, nõi változat

Forditó: Révész Mária

Neil Simon, a hírneves amerikai vígjátékíró világsikert aratott – színpadon és filmen egyaránt – Furcsa pár címû darabja. A nagy siker láttán megszületett a darab nõi változata is, ezt mutatták be a nagyváradi színházban.
„Milyen az, látjuk ebben a párhuzamos Furcsa párban, amikor nem két, a neje által elhagyott férfi él közös háztartásban, úgy, hogy az egyik – a pedáns, a szorgos, a gondos, az istencsapása – gyorsan idegeire megy a másiknak, hanem amikor két, férje által elhagyott asszony kerül hasonló helyzetbe…
A második kiadás azért is gyengébb az elsõnél, mert soha nem olyan meglepõ és meghökkentõ, ha egy nõ szenved takarítási, tisztasági, rendcsinálási, egyszóval háziassági mániában, mint amikor egy férfi. Sõt, egy nõtõl tulajdonképpen el is várjuk mindezt, ha nem viszi túlzásba…
Neil Simon tehát tudatosan úgy vágott bele ebbe a Furcsa pár 2. címû darabjába, hogy tisztában volt vele: alapötlete az ismétlés okából, meg más okból is, gyengébb az 1. számúnál. Akkor hát mivel javította fel? Egyrészt azzal, hogy ha minden Neil Simon darabban hárompercenként csattan egy poén, akkor itt legalábbis kétpercenként robban egy-egy ötlet- és humorpetárda. Másrészt azzal, hogy a két fõhõs körüli mellékszereplõi gárdát megerõsítette, ezek érdekesebb figurák, színesebb jellemek, mint a férfiváltozat mellékszereplõi, hálásabb feladatokat kínálva így az õket megszemélyesítõ színésznõknek…
Neil Simon egy sakkozó kombinatív képességével és egy mérnök precizitásával szerkeszti meg ezt a Nõi verziót. Figurái ide-oda tologatása és nõi ruhába átöltöztetése után mindössze egyet dob el. Amíg Oscarhoz a heti pókerpartira öt barátja érkezik, addig Olive lakásán csak négy barátnõjét fogadja szellemi társasjátékra. Egyébként az sem véletlen, hogy Oscárból Olive, Felixbõl Florence lett: a kezdõbetûk maradtak.
Amúgy is minden egybevág. Ahogy Félix, úgy Florence is azért késik a baráti estrõl, mert összeveszett feleségével-férjével, a házastárs válni akar, az F-betûs meg öngyilkosság gondolatával foglalkozik. A barátok-barátnõk itt is, ott is a segítségükre sietnek, az F-betûsök beköltöznek az O-betûsökhöz és tisztaságmániájukkal, pedantériájukkal, különcködéseikkel tönkreteszik befogadóik életét… És mindezt Neil Simon úgy vezeti elõ, hogy majdnem minden mondat mulatságos poént hordoz, megszakadunk a nevetéstõl, és bármilyen felszínesen felvázolt az egész, mégis a realizmus és a hitelesség látszatát kelti.” (Barabás Tamás)
 

Szereplők:

Bemutató: 1997.06.20