Luigi Pirandello

Hat szereplõ szerzõt keres

-

-

színmû

Forditó: -

A Hat szereplõ szerzõt keres a 20. század legtöbbet feldolgozott darabja. Azzal foglalkozik, amit a legtöbb dráma feledni igyekszik: a színházi elõadás valóságának és a megjelenítés illúziójának viszonyával. A 20. századra elvesztek az illúziók, hiteltelenné váltak a szerepek, ez vezetett a dráma válságához. A szöveg szereppé vált, a színész pedig a látszat kézmûvesévé. Pirandello azt vizsgálja, megmaradt-e még a valóság és az elõadás összekapcsolódásának lehetõsége. A Hat szereplõ szerzõt keres jelképes alakjai nem tudják, mit cselekedjenek, hiszen csak jelmezek, csak szerepek, akiket még nem írt meg senki. De amikor bármelyiket megírják, akkor õ már nem õ: egyéniségbõl hazug személyiségek lettek. Egyszerre szorongató és bohózatos játék ez.

“Azon iparkodunk, hogy megfojtsuk azt, ami anekdotikus, eltöröljük a »jól megcsinált darab fogalmát«... Pirandello fogta magát egy napon, és egy elmés csínnyel [...] teljesen megfojtotta: a Hat szereplõ szerzõt keres címû darabjával”, írja Jean Anouilh egy levelében. 1921-ben, illetve még inkább az 1925-ös átdolgozás után, a szerzõ valóban egy merészen új mûvet bocsátott útjára – azóta is a szimbolizmustól, az expresszionizmustól kezdve a futurizmusig számos irányzattal rokonítják. A mû õsbemutatója, bár többek érdeklõdését és rokonszenvét felkeltette, Rómában megbukott, néhány nappal késõbb Milánóban azonban viharos sikere lett, s ezután már a világhír következett. Az 1923-as párizsi bemutatóról mint a kor francia kulturális életének nagy eseményérõl emlékeznek meg: az orosz származású Georges Pitoëff rendezte, és fõszerepét (az Apát) is õ alakította. Értelmezésében a darab expresszionista látomás volt: a szereplõk felvonón érkeztek a színpadra, erõs, zöldes fény világította meg õket. Pirandello kezdetben ugyan idegenkedett ettõl az interpretációtól, de hamarosan felismerte jelentõségét, s hatása érezhetõ darabja végleges változatán is.

 Az elõadás rendezõje, Zakariás Zalán a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmmûvészeti Egyetem rendezõi szakán végzett 2006-ban. Legutóbb a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatával dolgozott együtt, Ödön von Horváth darabját, a Mesél a bécsi erdõt vitte színre, az udvarhelyi társulat ezzel az elõadással vett részt az idei Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján. Emellett rendezett még Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben és Kolozsváron is.

*Luigi Pirandello (1867—1936) sokak szerint a 20. század legnagyobb hatású drámaírója, de csak 31 éves korában jutott eszébe drámát is írni, és 49 éves, amikor elsõ színpadi sikerét aratja. Szicíliai volt. Örökölte a dél-itáliainál is dél-itáliabb nép nyelvét is, szenvedélyességét is. Családja kétszer is kitagadta, mert olyan nõvel jegyezte el magát, akit a szülõk nem kívántak menyükül. Miután otthon kitagadták, õ mind a két menyasszonyt otthagyta. Változatos szerelmi élete hamarabb lett közismert a szicíliai jobb körökben, mint írói tevékenysége. Késõbb megismerkedett apja üzlettársának leányával, és beleszeretett. Ennek végre a szülõk is örültek, hiszen a házassággal a kénbánya és kénnagykereskedés tulajdonjoga egyesült. Egy földcsuszamlás következtében azonban az óriási kénbánya beomlott. A nagyvállalkozás egyik percrõl a másikra tönkrement.A gondtalanságot biztosító jövedelem semmivé vált. Pirandello felesége elõbb búskomorságba esett, majd hamarosan kitört rajta az elmebaj. Kényszerképzetei keletkeztek, tudathasadás zavarta elméjét, nem tudta megkülönböztetni a tényeket és képzeletét. Pirandello azonban már annyira szerelmes volt megzavarodott feleségébe, hogy nem engedte õrültekházába. Vállalta, hogy otthon õ maga ápolja. Ettõl kezdve, hogy megmaradjon a lelki összhang, beleélte magát az asszony kényszerképzeteibe, berendezkedett a tudathasadásba. Csak így érthetõ igazán legnagyobb drámáinak jellemábrázolása: a tudat állandó kettõsségének reális színrevitele. Így éltek közel húsz évig, az asszony haláláig. A normális nõk mellett hûtlen volt, az elmebeteghez szerelmesen hû maradt. Majd az özveggyé vált férfi, túl ötvenedik évén mindhaláláig hajszolta és váltogatta a nõket, fõleg a szerepeit sikerrel játszó színésznõket.

Szereplők:

Bemutató: 2010.10.23