Előadások / Szigligeti Társulat / 2024-2025
Peter Shaffer
Királyvadászat
Színmû két részben
Forditó: Kelemen István
Peter Shaffernek az 1964-ben a The Royal Hunt of The Sun (Királyi vadászat a Napra) címû drámáját bemutatták. A XVI. században játszódó darab az inka birodalom spanyol meghódításának, az inka fejedelem, Atahualpa és a spanyol hódító, Pizarro drámai összecsapásának egy fejezetét jeleníti meg, a hit és a hitetlenség, a remény és reménytelenség küzdelmérõl szól.
Népszerûségének titka a jól felépített cselekmény, a gondosan megszerkesztett drámai konfliktus, az ebben kibontakozó jellemek megrajzolása. Ugyanakkor minimális eszközökkel a totális színházra törekszik, ám minden színpadtechnikai újítás mellett többet õrzött meg a hagyományos drámai formák közül, mint társai. A kép, a zene, a szó, a díszlet, a jelmez és maszk együttesen szolgálják mondanivalójának érvényesülését.
„A történelmi keretet és a két fõalakot a szerzõ jelképként kezeli a szembenállók emberi egymásra utaltságát bizonyítandó. Az ellenfelek szeretnék egymást, ha történelmileg «szabadok», determinálatlanok lennének. Vagy lehetnének. De egyáltalán lehetnek-e, lehettek-e, ha cselekedeteik rugóit nem csupán személyiségükben, hanem a történelem fejlõdéstörvényeinek világában keressük?... a mû többek között az elnyomás, a hódító háborúk egzisztencialista kritikáját adja, és ha a filozófiájával nem is értünk egyet, humánus szenvedélyével, az embertelenséget fölpanaszló indulataival annál inkább.
A Királyvadászat kísérlet az un. totális színház megteremtésére. Vagyis a színpad hagyományos eszközein kívül szívesen fölhasználja a pantomim, a tánc, a zene, a misztériumjáték lehetõségeit. Egyrészt újszerû színpadi látványosság megteremtésére törekszik a szerzõ, másrészt brechti értelemben szándékszik elidegeníteni a nézõt a színpadi illúziótól.” (Szász János, Elõre)
Szereplők:
Francisco Pizzaro, az expedició vezetõje
Hernando de Soto, a helyettese
Miguel Estete, királyi biztos
De Candia, a tüzérség parancsnoka
Diego de Trujillo, lovassági hadbiztos
Öreg Martin, a Mesélõ
Öreg Martin, a Mesélõ:
Földes László
Ifjú Martin, Pizarro apródja
Salinas, kovács
Rodas, szabó
Vasca
Domingo, bognár
Juan Chavez
Vincente Valverde, domonkosrendi szerzetes
Marcos de Nizza, ferencrendi szerzetes
Atahualpa, Peru inka-császára
Villac Umu, Peru fõpapja
Chalcuchima, az inka hadvezére
Egy fõnök
Ezer család fõnöke
Felipillo, Pizzaro tolmácsa
Manco, az inka hírnöke
Inticoussi, Atahualpa mostoha nõvére
Oello, az inka egyik felesége
A darab cselekménye 1529-1533 között játszódik Spanyolországban, Panamában és – túlnyomórészt – Peruban
Díszlet- és jelmeztervezõ:
Rendező:
Segédrendezõ:
Segédrendezõ:
Koreográfia:
Ügyelõ:
Súgó:
Fõvilágosító:
Hangmester:
Maszkmester: