Bertolt Brecht

Kurázsi mama és gyermekei

Krónika a harmincéves háborúból

Forditó: Irsai Albert

 

1.kép: 1624 – Országút Lengyelországban
2.kép: 1626 – A fõvezér sátra
3.kép: 1629 – Katonai tábor
4.kép: 1632 – Bajorországban, egy város mellett
5.kép: 1632 – Országút
6.kép: 1632 – Katonai tábor
7.kép: 1634 – Egy pap lakása elõtt
8.kép: 1635 – Országút Dél-Németországban
9.kép: 1636 – Halle város mellett
10.kép: 1636 – Halle város mellett

 „«A tanulság az, hogy a nagy üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. Hogy a háború, amely az üzletek folytatása más módszerekkel, halálossá teszi az emberi erényeket viselõik számára is, ezért harcolni kell ellene». – Így határozza meg Brecht a Kurázsi mama mondanivalóját. A harmincéves háború idején játszódik a cselekmény, az 1600-as század húszas éveiben.
Kurázsi mama, igazi nevén Anna Fierling, a markotányosnõ, más-más apától való gyermekeivel. Stüsszivel, Eiliffel s a néma Kattrinnal húzza kocsiját a táborokon keresztül. Kurázsi mama a háborúból és. Azt hiszi, saját gyermekeit meg tudja óvni a háborútól. A háborúnak azonban ember kell, s Kurázsit elõször Eilif hagyja el, a toborzók magukkal csábítják. Anyja hónapok múlva találkozik vele, addigra Eilifbõl a parasztok kegyetlen megsarcolása miatt kitüntetett hõs lett. Pár év múlva nagy csapás éri: az ezred, ahol éppen üzletel, fogságba kerül; becsületes, de ostobácska Stüsszi fia, akire az ezredpénztárt bízták, nem hajlandó elõadni a pénzt, s mivel anyja túl soká habozik, hogy váltságdíját a kocsija eladásával elõteremtse, fiát kivégzik. Kurázsi ezek után sem változik meg. Elõadja dalát a Nagy kapitulációról, amelyben kifejti, hogy ki kell egyezni az emberekkel, kéz kezet mos, nem lehet fejjel a falnak menni. A következõ két évben üzlete fellendül, csak néma lánya boldogtalan, gyermek és otthon után eped és a békétõl várja álmai beteljesülését. Ám amikor anyja árúért küldi, zsoldosok megtámadják és örökre elcsúfítják. Amikor úgy néz ki, hogy béke lesz, Kurázsi dühös. Ekkor kivégzik Eilif fiát is. Kurázsi magára marad Kattrinnal. Halle városát ostromolják a császári csapatok, a város lakói nem tudnak a készülõ támadásról. A kétségbeesett Kattrin egy parasztház tetejérõl dobbal riasztja a várost, végül lelövik. Kurázsi egyedül marad és húzza tovább a roskatag kocsit.” (Színházi Kalauz)

Szereplők:

Bemutató: 1961.03.04