Georg Büchner

Leonce és Léna

Forditó: Lator László fordítása nyomán

A Popo birodalomban unalom van és üresség, ami nem zavarja az alattvalókat, hisz merev szabályok által mûködtetett, vegetáló bábuk világa ez: parancsra mosolyognak, parancsra kacagnak, parancsra ásítanak. Nincsen akaratuk. A birodalomban nem önálló embereket látunk, hanem egy saját magáról gondoskodni nem tudó, feledékeny, kicsinyes uralkodó által mozgatott, tehetetlen figurák tömegét. Leonce, a fiatal trónörökös herceg ebbõl a világból menekül a kényszerházasság és a hatalom átvétele elõl, akár csak Léna, a mások által választott párja. Leonce ki akar lépni a zárt, üres világból, és Valerioval együtt a konformizmus helyett a szabadságot választja. Jó lenne másnak lenni, legalább egy percre. De lehet-e másnak lenni? El tudunk-e menekülni a felelõsség, a kiszabott út elõl? Leonce és Léna megpróbálja ezt. Mindketten menekülnek. Egymás elõl. Végül véletlenszerûen egymásba botlanak. Egy pillanatra azt hisszük, azt hiszik, hogy dönthetnek és saját akaratukból választják egymást. Végül újra szembe találják magukat mindazzal, ami elõl menekültek. Leonce és Léna utazása, ami mintha nem is térben és idõben történne, úgy zárul le, mintha el sem mentek volna otthonról. Valami mégis történik ez idõ alatt: szembesülnek egymással, önmagukkal és ha nem is nõnek fel, a határán vannak egy új életnek, ahol dönteni kell. Furcsa paradicsomi állapot ez, ami inkább teher, felelõsség, számûzetés, mintsem áhított boldogság. És benne meg van teremtve a férfi és a nõ, és a Paradicsom valamennyi állata ott van körülöttük. Büchner Leonce és Lénája egy meseszerû történet váratlan fordulatokkal, véletlenszerû találkozásokkal, meglepetésekkel, bejárt és még be nem járt utakkal, mindez sok humorral, iróniával, kérdésekkel és gondolatokkal fûszerezve.

 

Szereplők:

Bemutató: 2011.04.02