Szabó Lajos

Menekülés

Színmû három felvonásban

Történik I. és II. felvonás 1944 nyarának elején Kolozsvárott, a III. felvonás 1945 tavaszán a sátorhegyi Széchy kastélyban.

„A dráma szerzõje írja «rövid önvallomásában»: «Nem a szerénytelenség indított el e rövid önvallomás megírására és nem mentséget keresek elõre azért, amit megírtam… A most bemutatásra kerülõ darabom témája évek óta él és vajúdik bennem. Próbáltam elcsitítani, de nem hagyott békén, amíg le nem írtam. Drámai formába öntöttem hát, de ez elsõ alkalommal nem sikerült… talán mert hiányzott belõle az õszinteség, az igazság teljessége… Nem könnyû vívódás és tusakodás után megszületett a Menekülés jelenlegi formája.
A dráma cselekménye a nagy történelmi fordulat küszöbén, 1944 nyarán és 1945 tavaszán történik. Dráma részére alig lehet csak elképzelni is ennél kínálkozóbb, konfliktusokkal terhesebb idõt, amikor világnézetek, népek, nemzetek, osztályok, rétegek, egyének álltak egymással szemben… A darabban szereplõ értelmiségi ifjúság az összeomló régi világ romjain látta meg elõször a kibontakozó új világ jövõbe nyíló távlatait.” (Szabó Lajos, szerzõ)
„Vámos Kornél, a gyáros, és grófnõ felesége alakjában a dráma a pusztulásra kárhoztatott uralkodó osztályokat, a kastélynak és üzemnek, a kegyetlen elõjogoknak a népre nehezedõ nyomását tükrözi, azokat állítja elénk, akik csak hasznot húztak a háború pusztító nyomorúságából. Vélük szembe pedig azokat a többnyire ifjú embereket állítja, akik a kiutat keresik a szenvedések völgyébõl, persze ki-ki a maga módján és meggyõzõdése szerint. Akad közöttük, aki meg-meginog, úgy érzi egy-egy pillanatban, hogy a boldogságot a kastély biztonságos árnyékában leli meg. Akad, aki a népmentés narodnyik felfogásából indul el, de a történelem õt is a helyes ösvényre téríti.
És ott vannak Gál Mózsi és társai, akik nemcsak tudják, merre vezet a helyes út, de segítettek a kitaposásában is. A két csoport: a gyárosék és az ifjak között tévelyeg a vállalkozó fia és leánya, Kornélt, a léha úri fiút a barátkozás õszinte vágya, Évát, a szerelem csatlakoztatja elõbb az ifjakhoz, hogy aztán nevelésük mérge a másik oldalra sodorja õket, a kallódásba.
A két elsõ felvonás a diáktanya és a gyáros-villa nagyjából zárt falai között zajlik; a harmadikba már zajosan tör be a történelem.” (az elõadás mûsorfüzetébõl)
Ebben az elõadásban lép fel elõször a Színmûvészeti Akadémia elvégzése után Vitályos Ildikó és Balla Miklós.
 

 

Szereplők:

Bemutató: 1957.10.08