Paul Everac

Mindent a szekrénybe!

Színmû két részben

Forditó: Nagy Béla

„A szerzõ Mindent a szekrénybe címû kétrészes színmûve a minden áron való szerzés, gyûjtés, kritikája, vagyis annak, ha valaki az élet értelmét csupán abban látja, hogy lakást, autót, nyaralót, házában szemkápráztató berendezést és használati tárgyakat (stílbútorokat és kristályokat) halmozzon fel minden átgázolva és minden erkölcsi skrupulust félretéve. S soha be nem lakott, sosem használt lakrészbe nemzedékek sora csak gyûjt, gyûjt anélkül, hogy az életben valaha is, valamit is élvezzen… A darab leszámolás a mindenáron gyûjtés szentesítette erkölcsi elferdülésekkel. Varga Vilmos rendezésében a reális cselekmény mélyebben, kitágíthatóan értelmezett. A birtoklás, a karrierizmus, megvesztegethetõség és prostitúció lelki traumáinak anyagi okai vannak. Erkölcsi következményei, a bûn és bûnhõdés lesújtóak. Mint rossz álom elevenedik meg Paula, a fõhõsnõ emlékezetében a ki nem fizetett szekrényrészlet elintézési módja… A szekrénynek jelkép értékû a rendezõi értelmezése: nemcsak az anyagi javak «kincses ládája», hanem koporsó is, Paula távozásának megrázóan megkomponált álomszerû képe.” (Mózer István, Vörös Lobogó)
„Lehet-e az élet értelme egy szekrény? Birtoklásának tudata betöltheti-e két ember érzelmeit és gondolatait?... A szerzõ a devalválódó értékek… jelenségét bíráló dramaturgiájának tetten érhetõ módszere szerint a tárgyak elvesztik eredeti funkciójukat és átvitt értelemben valamely emberi törekvés eszközévé minõsülnek át…, jelen esetbe egy méregdrága stílszekrény történetét transzponálja – társadalmi méretûvé szélesíthetõ jelenségek, emberi sorsok jelentéseivé. A stílszekrény a parvenü mentalitás szimbólumaként tornyosul a színpadon, meghatározva a köréje telepített figurák magatartását, megnyilvánulásait, jellemét, érzelmei. Mint hatalmas csapda, hatalmába keríti a felkapaszkodni vágyó fiatal házaspár életét, egy áhított elit életforma, társadalmi státusz mézesmadzagjával csábítva le két embert a becsületes érvényesülés útjáról… életünk értelme lehet ugyan egy szekrény, látszólag büntetlenül élvezhetjük a gyávaság, a szervilizmus vagy éppenséggel a korrupció útján szerzett javakat, de közben eltelik az élet és a halál pillanatából visszatekintve csak a sötéten derengõ ûr tátong mögöttünk. Egy üres élet…” (Stanik István, Fáklya)
 

Szereplők:

Bemutató: 1986.01.29