Földes Mária

Rövid a nyár

Õsbemutató

Lírai vígjáték három felvonásban

„A Rövid a nyár lírai vígjáték. Öt képben hozza egy kiborulásos tengerparti üdülés történetét. Hat ember összeismerkedik a vonaton: aztán némi romantika reményében lemond a szakszervezeti beutalóról és egy bizarr ötletre – Bizarr ötletére – együtt tölt tizenkét napot egy halászházban. Itt ébrednek rá a darab címében foglalt bölcsességre. A mondanivaló összefoglalható abban az «üzenetben», amelyet a darab közepe táján tételesen meg is fogalmaz a professzor a kérészéletûek, a tiszavirágok szerelmese… Ezzel a közhelyes lelki tartással társalogják végig hõseink mind az öt képet, hol a szerelemrõl, hol az ifjúságról, hol a kérészéletûekrõl, hol a nagy hajóról, ami helyett csökkentett helyárakkal kis motoros csónakot kaphatunk, hol a nyári befõzésekrõl, hol pedig csak az életrõl, úgy általában. S a közhelyek csapdosó laposvasai agyonütik a darab törékeny gondolatát.” (Bölöni Sándor, Elõre)

„Földes Mária darabja nem dobban elénk súlyos eszmei közlésekkel, nem kápráztat el drámai feszültséggel vagy robbanó vígjátéki kontraszttal – egyszerûen csak életszerû jellemeket rajzol, lírai pillanatokat les el. Csupa novellisztikus képsor a korszerû aforizmák szellemében, csupa játékos ötlet, pszichológiai színkép, s mindez – töredezettsége ellenére is színpadi mû, amely éppen szerény és halk jelentkezésével kelti fel a mûvészi igényt.
A szerzõ a tartalmas élet illanó szépségének titkait kutatja, a legkevésbé megfogható után nyúl, a leginkább rejtõzködõ érzelmi hangulatok érlelõdésére figyel. Felsistergõ és kihunyó vágyak, remények, ábrándok felé közelít illõ tapintattal és jó érzékkel, az idõszerû társadalmi atmoszféra hiteles megragadására.
A mû vonzó, jelképes figurája, a varázslatos Bizarr jeleníti meg a szerzõ derûs életfilozófiáját, amelynek tükrében akkor is felcsillan a hit az elérhetõ szépségekben, amikor azok már reménytelenül eltávolodtak.” (Robotos Imre, Új Élet)
 

Szereplők:

Bemutató: 1968.11.03