Előadások / Szigligeti Társulat / 2024-2025
Friedrich Dürrenmatt
Strindberg-játék
(Play Strindberg)
August Strindberg Haláltánca nyomán
Forditó: Bereczky Erzsébet
„1948-ban láttam Strindberg Haláltáncát Baselben, a színészekre sokáig emlékeztem, a darabra annál kevésbé…1968. novemberében nyersfordítás alapján kezdem átírni a darabot. Átveszem Strindbergtõl a mesét magát, kiküszöbölöm az „irodalmiaskodást” Strindberg mûvészetébõl… egy színészekkel eljátszott darab helyett megszületik egy színészekre írt darab. Egy polgári házassági tragédia a polgári házasságok tragikus felfogásának komédiájává válik. Ez a Strindberg-játék” – írja Dürrenmatt
„A színtér egy boksz-mérkõzés ringje, az asszony, a férfi és a 25. házassági évfordulóra betoppanó unokafivér ott küzdi végig tízvalahány menetre osztott játékát a gyûlölet és szeretet ambivalens szenvedélyének. Egy távoli elhagyatott sziget tornyában, a börtön fölötti tiszti lakásban. Szorító egymásrautaltság és feszítõ ellenérzések – akár a strindbergi szenvedély és Dürrenmatt hûvös rációja.” – Implon Irén, Fáklya
Play Strindberg néven vált világszerte ismertté. A polgári házasságot gúnyolja ki ebben a darabban Dürrenmatt a rá oly jellemzõ szatirikus éllel. Ez a házasság gúzsbaköti az embert és megmarad. Csak éppen – a hosszú házasságok pokoljárásai révén az ember: férfi és nõ megy tönkre benne.
A két fõszereplõ párharca nem véletlenszerûen van felosztva menetekre…Kénytelenek játszani… lelkes profik módjára küzdenek, ámde mulatságos fennhéjázásukat, gonoszkodásaikat, acsarkodó gyûlöletüket, a pózaikat megszakítja egy pillanatra a csömör õszintesége…Küzdelmüknek még sportszerû eredménye sincsen. Nincs gyõzelem, nincs vereség, sem morális, sem fizikai értelemben.” – részletek az elõadás mûsorfüzetébõl
Szereplők:
Edgar
Alice
Kurt
Rendező:
Díszlet- és jelmeztervezõ:
Zenei összeállítás:
Zongorán kísér:
Ügyelõ:
Súgó:
Fõvilágosító:
Hangmester:
Maszkmester: