Bertolt Brecht

Svejk a második világháborúban

Színmû két részben

Forditó: Réz Ádám

Brecht Jaroslav Hasek ismert elsõ világháborús hõsét helyezi a második világháborúba. A minden nehézségen gyõzedelmeskedõ kisember végigjárja a fasiszta világ poklának bugyrait. A darab elején még kineveti Adolfot ( melyikrõl is van szó? – kérdi ártatlanul), aztán provokálják, Sztálingrádba küldik. Svejk a csöndes „tömeg” képviselõje, azé a tömegé, amelyet Hitler mindig lebecsült és uralhatónak tartott. Svejk „hülyesége” a túlélés egyik lehetõsége a zsarnokság körülményei között. Brechtnél Svejk túlélése a népek túlélését jelenti.

„Svejk, jellegébõl adódóan, ravaszul jámbor derûjével védekezik az elpusztítására törõ erõk ellen. És bár tilalmak kalodájába kényszerítik, rászabadítják a gyanakvást, a hatalomfitogtató bárgyúságot, a haszonlesõ árulást és végül a fegyvereket, tudjuk: egyik sem fog ki rajta….A váradi színház magyar tagozatának most bemutatott elõadásán hasonlóságot látunk Hasek és Brecht Svejkje között. A kedélyes prágai kutyakereskedõ mintha elvesztette volna az elsõ világháború óta eltelt két évtizedet ( mint ahogy nadrágját veszítgette a színpadon), s miközben próbálgatta magára a kort, (meg a nadrágot), kedvenc sörözõjében a Monarchia helyett a Reich-hal találta szembe magát… - Implon Irén, Fáklya

 

 

Szereplők:

Bemutató: 1977.02.11