V. Vinyikov - V. K. Kracht - V. J. Tipot - I. O. Dunajevszkij

Szabad szél

Nagyoperett három felvonásban

Forditó: Hámos György és Gáspár Endre

„A Szabad szél címû szovjet operett cselekménye a trieszti kikötõben játszódik. Forrongás, lüktetõ élet hatja át mindjárt az elsõ jelenetet. A kikötõ matrózai sóvárogva és egyben rosszalóan nézik, mint jönnek, mennek zavartalanul a külföldi – a nyugati – hajók, és türelmetlenül várják, hogy végre az õ hajójuk is kifusson a tengerre.
Markónak, a híres partizánnak, aki a német megszállás alatt nagy szolgálatot tett népének, most az Amerikával barátkozó hazájában bujkálnia kell a hatóság elõl. Dusan név alatt a kikötõben rejtõzködik. Az imperialista bérenc kormány magas vérdíjat tûzött ki a fejére. Esküvõjét is titokban készül megtartani egy kis matrózkocsmában, matróz társai védelme mellett. Ámde Stella, Markó jegyese akaratlanul is elárulja szerelmesét Sztankovics, vagy ahogy újabban nevezik Stan George hajózási vállalat igazgatójának. A férfi fogadalmat tesz Stellának, hogy megõrzi titkát. Természetesen nem ingyen – ára maga Stella. Ígérete azonban nem tartja vissza, hogy még aznap kiszolgáltassa, elárulja az értékes titkot a rendõrségnek. Még nagyobb hajsza indul a hõs partizán felkutatására. A matrózok és kikötõmunkások igazi munkás-szolidaritásnak adják tanújelét. Kijátsszák a rendõrséget és megvédik a népért, a jövõért harcoló hõs partizánt.
Forradalmi lendületet vesz a darab az utolsó jelenetben, amikor a matrózok megtudják, hogy hajójuk nem déli gyümölcsöt szállít, ahogy az imperialisták zsoldjában álló hajózási igazgató igyekezett velük elhitetni, hanem fegyvert. Egy pillanatig sem tétováznak. Nem sajnálnak lemondani a régen áhított útról, kenyerükrõl. Szabadságukat veszélyeztetve felrobbantják a fegyverrel megrakott hajót és így megakadályozzák, hogy azzal a békés gyarmati népek szabadságára törjenek. A befejezõ jelenetben boldogan ünneplik a szabadás hajnalát, a holnapot, a fényes jövõt, amely, amint a dal mondja: keletrõl köszönt feléjük.
Egymást váltják a komoly, néhol drámai, a vidám, komikus vagy mély emberi érzésektõl, szerelemtõl átfûtött jelenetek, melyeket a cselekménynek megfelelõen, hol drámai, hol lírai, pajkosan vidám vagy forradalmi zene kapcsol össze. Pompás tánczenék és táncszámok jókedvre derítenek. A forradalmi induló dallamai végigkísérnek a darabon, vissza-visszatérnek és erõt, bátorságot, hitet sugároznak.” (Mózes Teréz, Fáklya)
 

Szereplők:

Bemutató: 1951.05.19