Előadások / Szigligeti Társulat / 2024-2025

William Shakespeare

Szentivánéji álom

Vígjáték két részben

Forditó: Arany János

„A darab többemeletes építménye a téma bonyolultságát sugallja. Több cselekményszál fonódik benne egybe, és mindegyik más színnel csillog. Theseus, Athén ura és Hippolyta egybekelése adja a játék keretét; az õ szerelmük komoly, érett, nyugodt, biztosan révbe érõ szerelem. A négy athéni fiatal: Lysander és Hermis, Demetrius és Heléna szerelme kanyargó utakon csapong, csapdákat rejtõ útkeresztezõdéseken át halad célja felé. A tündérvilágban szövõdik – az emberi érzelmek mintájára – Oberon és Titánia szerelme. Mindezek mellett ágálnak a mesteremberek, akik a nagyúr esküvõjének tiszteletére színjátékot készítenek elõ. Darabjuk Pyramus és Thisbe tragikus – ám elõadásukban groteszkké torzult - szerelmét mutatja be, a derék kézmûvesek maguk nem szerelmese, de lám egyikük – Zuboly – önkéntelenül, kölcsönarccal válik ideiglenesen Titánia szerelmének furcsa céltáblájává.
Mint a költõ több más vígjátékában, a konfliktus expozíciója egyáltalán nem víg, sõt komor hangon folyik. Lysander és Hermia szerelme az apai önkénnyel kénytelen szembeszállni. Demetrius, Lysander vetélytársa, elhagyja régi jegyesét, Helénát, mert szíve Hermiához pártolt át. Hermia megszökik Lysanderrel, Demetrius követi Hermiát, Heléna Demetriust, így mind a négyen az erdõben bujdosva és idõnként megpihenve töltik az éjjelt. Ezen az éjszakán gabalyodnak össze az eredetileg párhuzamos szerelmek szálai. Az erdõ ugyanis a tündérek birodalma. A szó mindkét értelmében bûbájos mesealakok népesítik be az éji erdõt és avatkoznak be a halandók szerelme alakulásába. Oberon, a tündérkirály oly varázsszer birtokában van, amely, ha alvó szemébe csöppentik, lángoló szerelmet kelt az illetõben az elsõ élõlény iránt, akit ébredéskor meglát. Oberon elsõsorban Titániát kívánja megzsarolni e módon. Az erdõben próbálják darabjukat a mesteremberek is. Puck, Oberon csintalan «inasa”, szamárfejet varázsol Zuboly mester nyakára, Titánia ébredéskor éppen õt látja elsõként meg és szerelmes lesz a szamárba. Oberon ugyanakkor szerével Demetrius szívét kívánja Heléna felé hajlítani, ám Puck – akit a végrehajtással megbíz – tévedésbõl Lysander szemébe facsarja a varázsos folyadékot, és az - Helénát pillantva meg ébredéskor – hirtelen elhidegül Hermiától, kétségbeejtve azt… A szerelemnek tévútjai is vannak.
A szentivánéji álom hajnalban véget ér. Elõbb azonban – még hajnal elõtt – a varázsos beavatkozás helyesbítõleg megismétlõdött, így mindenki a jó útra tér. Titánia tündérkirályával vonul el, Lysander visszatér Hermiájához, Demetrius most már jó szemmel látja Helénát. Hármas esküvõ lesz: Theseusszal és Hippolytájával egyszerre állhat a négy ifjú az oltár elé.” (Róth Endre)
 


Szereplők:


Theseus, Athén ura

Egeus, Hermia atyja

Egeus, Hermia atyja:

Belényi Ferenc

Philostrat, ünnepélyrendezõ Theseusnál

Philostrat, ünnepélyrendezõ Theseusnál:

Revoczky Róbert

Vackor, ács

Gyalu, asztalos

Zuboly, takács

Dudás, fúvó-foldozó

Orrondi, üstfoldozó

Ösztövér, szabó

Hippolyta, amazonkirálynõ

Hermia, Egéus leánya

Oberon, tündérkirály

Titania, tündérkirályné

Tündérek


A rendezõ munkatársa:

Díszlet- és jelmeztervezõ:

Súgó:

Világosító:

Bemutató: 1986.04.30