Adrian Dohotaru

Versenyvizsga

Színmû két részben

Forditó: Oláh Tibor

A nagyváradi születésû szerzõ darabjának témáját valódi történetek alakították ki.
„Az élet tényei késztettek a versenyvizsga megírására – vallja a szerzõ. Évekkel ezelõtt azt a feladatot kaptam, hogy vizsgáljak ki egy ügyet; megtettem. Az a tény viszont, hogy nem sikerült az igazságot visszahelyeznem jogaiba, nyugtalansággal töltött el. S hogy e nyugtalanságtól szabaduljak, mindent (vagy majdnem mindent) papírra vetettem.”
Egy fiatal nyelvésznõ, aki több nyelven beszél és lingvisztikával foglalkozik, megpályáz egy kutatói állást, amelyet azonban nem nyer el. Férje jár el a dolgaiban, hiszen felesége éppen várandós, elsõ gyermekük születését várja. Ám az állást semmiképpen nem kapják meg, mert a prorektor már másnak ígérte és a jelentkezõ asszonykát a szó szoros értelmében kirúgja. A házaspár nem tud versenyezni a bürokrácia útvesztõiben, és amikor végül mégiscsak elnyerné az asszonyka az állást, visszautasítják. A darab tulajdonképpen egyszerû eszközökkel tár föl egy mindennapi történetet, mégis a nézõ úgy érzi, mintha róla szólna mindaz, ami a színpadon elhangzik. A diktatúra legsötétebb éveiben egy kis reményt sugárzott, hogy talán mégis lehet kiút a méltánytalan élethelyzetekbõl.
 

Szereplők:

Bemutató: 1988.02.17