Kiss László – Kováts Dezsõ

Vihar a havason

Színmû három felvonásban, öt képben

Történik 1943-1944-ben egy észak-erdélyi fatelepen, a Maros völgyében

„A színmû cselekménye a második világháború idején játszódik, és Észak-Erdély felszabadulásával fejezõdik be. A darab drámaian gazdag cselekménye reálisan mutatja be a Maros-völgyi erdõmunkások kegyetlen kizsákmányoltságát és ezeknek az egyszerû embereknek õszinte óhaját, hogy megszabaduljanak a fasiszta leigázástól.
Czák Timon, a Maros-völgyi erdõk «náboba» elhatározza, hogy erdõipari vállalatának közelében gátat épít, hogy így a patak vize gyárának területére szállítsa a hegyekbõl a hulladék-fát. Hogy tervét megvalósítsa, a munkásoktól nagy összegeket von le. A falu lakossága ellenzi a nagy veszélyt jelentõ gát építését. A falusiak ellenállását Jakabos Balázs, Czák vállalatának egykori gépésze lelkesíti. Jakabos szembeszáll Czák ama törekvésével is, hogy a parasztok közös tulajdonában lévõ erdõket neki eladják.
Czák csapdát állít Jakabosnak: nagyobb pénzösszeg ellopásával vádolja. A pénzt valóban ellopták, de nem Jakabos, hanem Czák fia, Tihamér. Az ürügyet azonban már megtalálták s az erdõk ura a csendõrök segítségével megszabadul a falu dolgozóinak vezetõjétõl.
Czák véleménye szerint most már semmi sem áll terve megvalósításának útjába. Anélkül, hogy értesítené a falu igazi képviselõit, megbeszélést tart a kulákokkal és a falu jegyzõjével, ahol elhatározzák, hogy megépítik a gátat.
De a falusi szegények szövetségesre találnak Czák házában az öreg írnok személyében, aki harminc év óta húzza gazdájának igáját. Kujak, az írnok a falu dobosának segítségével figyelmezteti az embereket az ellenük készülõ merényletre. Czák maga sem bízik abban, hogy tervét akadálytalanul megvalósíthatja és így egy korrupt ügyvéd, Popa Virgil segítségével ellenségeskedést próbál szítani a román és magyar parasztok között. Mesterkedése azonban nem sikerül. A falusiak tömege tiltakozik a készülõ összeesküvés ellen. A megrémült kulákok és a jegyzõ a csendõrök segítségével oszlatják szét a tüntetõket.
A második felvonás cselekménye az elsõ két kép után egy évvel játszódik. Czáknak a fasiszta rendszer segítségével sikerül felépítenie a gátat és az állomásfõnök házában ünnepli gyõzelmét. Megjelenik a horthysta hadsereg tisztje is, aki megbízást ad Tihamérnak, hogy amennyiben a szovjet csapatok a falu közelébe kerülnének, röpítse levegõbe a gátat és így fojtsa vízbe a völgyben elõrehaladó szovjet katonákat. Erzsike, az állomásfõnök leánya értesül arról, hogyan sikerült Czáknak hatalmába kerítenie apját és rávenni arra, hogy lányát a fiához adja feleségül. Ekkor érkezik a jegyzõ, aki hírül adja az 1944. augusztus 23-i eseményeket. A csendõrõrs vezetõje pedig táviratot hoz, mely szerint Jakabosnak, hét kommunista társával együtt sikerült megszöknie a börtönbõl.
A harmadik felvonás elsõ jelenetében a hegyi erdõmunkások kunyhóját látjuk. Megjelenik Jakabos, aki a közelgõ szovjet csapatokról hoz hírt. A munkások készülnek falujuk megvédésére, mikor megtudják, hogy a horthysta hatóságok dühükben deportálni akarják a lakosságot. Fegyverrel a kezükben készülnek családjuk megvédésére.
Az utolsó képben ismét Czák házában vagyunk. a hegyekben vihar dúl. Az erdõk ura ingadozik, nem tudja, mit tegyen. Szökni szeretne, mert fél az emberektõl, de a vagyon visszahúzza. Megérkezik Popa ügyvéd, aki megnyugtatja, hogy ezen a vidéken a román urak veszik át a hatalmat, ismét Maniu rendszere következik, tehát Czáknak nincs mitõl félnie. «Te megvédtél engem a magyar világban, én megvédlek téged a román világban» – mondja. Tihamér a rábízott feladat súlyától – a gát felrobbantásától – való félelmében berúg. Így találnak rá a falusiak Jakabos vezetésével és ártalmatlanná teszik.
A munkások kisiklatnak egy vonatot, megnyitják a gátat és így lehetetlenné teszik a fasiszta csapatok visszavonulását. A jegyzõ felelõsségre vonja Czákot a gát megnyitásáért, majd lelövi és magával akarja vinni pénzesládáját. Ebben azonban megakadályozzák a falusiak, és letartóztatják. Ebben a pillanatban egy fiatal munkás hírül adja a szovjet csapatok érkezését. Ezzel a bíztató, derûtõl sugárzó jelenettel fejezõdik be a színdarab.” (Fáklya)
 

 

Szereplők:

Bemutató: 1953.09.12