Gergely Sándor

Vitézek és hõsök

Dráma

Gergely Sándor a Vitézek és hõsök címû színmûve (1940) nemzetközi figyelmet keltett.
Gergelynek a moszkvai emigráció idején írt regényei és elbeszélései között olyan fontos alkotások vannak, mint a Vitézek és hõsök címû novella (1937) vagy a Bor (1938) címû kötetbe gyûjtött elbeszélések. Ezekben Gergely a Horthy- vagy a rendszer szociális problematikáját, valamint az illegális kommunista párt belsõ kérdéseit ábrázolja, drámai kompozícióban, naturalisztikusan aprólékos, nyomasztó miliõ- és lélekrajzzal. E novellákban különös élességgel fogalmazódik meg Gergely világának már a húszas évek óta mélyülõ ellentmondása. A munkásosztály harcát vállaló hõseirõl egyik kritikusa így ír: „Itt van Gergely nagy jelentõsége ... A hõs: a mozgalom. Él, halad, fejlõdik. Emberek: csak anyag a kollektivitásban, csak addig és annyit élnek, amennyiben a regény vagy színdarab egyedüli tartalmát, cselekményét jelentõ kollektív idea részesei, megjelent formái." Vagyis a munkásmozgalomban való részvétel, az illegalitás és az emigráció körülményei nem oldják föl az egyén érzelmi és tudati elszigeteltségét, az elidegenedésnek, morális beszûkülésnek veszélyét. A sztálini személyi kultusz ezt még a gyanakvás, a rettegés légkörével súlyosbítja.
Gergely Sándor Vitézek és hõsök címû darabja „az elmúlt rendszer polgársága részére ma is intõ vádirat”… (Fáklya)
A darab és írója megérdemli a feledés homályát, mert egy hazug és hamis brossúra darab volt a Vitézek és hõsök címû opusz. Gergely Sándor követte el. – Van-e, aki ezt a nevet még ismeri? (Internetes forrás)
A nagyváradi Állami Magyar Színház ezzel az elõadással nyitotta meg az új évadot, amikor már államosított színházként kezdte meg mûködését. A korabeli sajtó szerint: „Az ünnepélyes megnyitó díszét emelni fogja, hogy a közönség soraiban megjelennek a nagyváradi üzemek élmunkásai.” (Fáklya)
 

Szereplők:

Bemutató: 1948.11.20