Csávossy György

Önarckép lilában

Országos õsbemutató

Színmû két részben

„A darab egyike azoknak, melyekhez igen erõs, az alkotási idõszakot jóval túlélõ, eleven szálak fûznek. Nemzedékem központi problémájáról van szó. A hitrõl, melyrõl nem egy kortársam vall ma nyilvánosan, arról, hogy miképpen õrizte meg és érdemes volt-e sugárzásában mindazt, amiért e nemzedék sorompóba állt, megpróbáltatások és olykor kudarcok árán is vállalni. Ítéletet a szerzõ sem mondhat. De meggyõzõdése, hogy az emberséges jövõbe vetett hit nem szezoncikk, a humánum cselekvõ szolgálata nélkül az élet értelmetlen és kilátástalan. Humánum, hit, hûség nem hangzatos szavak, hanem az élet egyenletének tényezõi”. (Csávossy György, Kiss Törék Ildikó)
„Ez a dráma a helytállás, a vállalt eszmények iránti hûség drámája. Mindkét fõhõs életének alaptémája: hûek akarnak maradni önmagukhoz. Érzelmi kapcsolatuk, szerelmük állandó összeütközések között jön létre. Az igaz, elhivatott festõmûvész, garda Gábor, és a kis tehetségû, de vezetõ funkciót betöltõ volt évfolyamtárs, Rednik Mihály összeütközése a darab egyik fõ konfliktusa… A mû gondolati végkicsengése az, hogy az embernek nem szabad feladnia önmagát, eszményeit. Az igazi helytállás és a hûség példája ebben a darabban a festõmûvész szerelme, Balogh Zsóka.” (Varga Vilmos, az elõadás rendezõje)
 

Szereplők:

Bemutató: 1982.06.04