Böhm György - Nemes István - Dés László - Horváth Péter - Korcsmáros György

Valahol Európában

Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

A Valahol Európában a második világégés végén játszódik, és olyan elhagyatott lurkók csapatával találkozhatunk benne, amely az utcákon kóborol, fosztogat, ennivalót keres. Csavargó suhancok ők, akiknek semmijük sincs, és sokuknak nem is volt soha. A bandába verődött gyerekek egy romos kastélyban találnak menedéket, ahol a híres karmester, Simon Péter is él. Először fel akarják akasztani, mivel „felnőtt”, tehát „ellenséget” látnak benne, ám a zenész és a gyerekek között hamarosan barátság szövődik, amelyben Simon Péter emberi tulajdonságain túl, a zene varázsának is kiemelkedő szerepe van. Amikor az ellenük hergelt falusiak az Egyenruhás vezetésével megtámadják a kastélyt, együtt védik meg a várat, és közösen harcolnak a fogságba esett gyerekek kiszabadításáért. A karmester az ódon kastélyt hivatalosan is a gyermekek otthonává teszi: számkivetettek találnak így egymásra, küzdenek a túlélésért, a fennmaradásért, és kapnak esélyt a felnőtté válásra. Elszánt küzdelmük az emberben mélyen élő, örök humánumot szólaltatja meg.

Az egész estés családi musical zenéje, szövege, látványának ereje felkavaró, mondanivalója pedig azt a reményt is megfogalmazza, hogy egykor talán születhet olyan Európa, amelyben érdemes gyereknek lenni, és felnőtté válni is megéri.

Balogh Attila, az előadás rendezője a műben rejlő általános érvényű igazságot kutatja, amikor a történelmi utalások helyett az örökérvényű üzenetet helyezi előtérbe. „Teljes mértékben hű akarok maradni a mű szellemiségéhez, ellenben, ami a koncepciót illeti, a mai, aktuális színházi hagyományokat is érvényesíteni szeretném, mivel a darab képes arra, hogy a mai színházi formák és kifejezésmódok alkalmazásával is tökéletesen működjék. Nem szeretném előtérbe helyezni a történelmi hátteret, illetve csak arra koncentrálni, hogy annak a kornak a problematikáját boncolgassam, hanem engem a hús-vér szereplők belső igazsága érdekel, hogy a darabon belüli adott helyzetben hogyan reagálnak. Azt szeretném elérni, hogy a szereplők igazságai a mű szellemiségén keresztül kivetítve minden korra érvényesülhessenek” – vallja a rendező.