Minden jó mese korosztálytalan: interjú Szabó Attilával, A Négyszögletű Kerek Erdő rendezőjével

A kiszivárgott próbafotók nem egy hagyományos meseadaptációról árulkodnak. Milyen a te Négyszögletű Erdőd? Mire számíthatnak a nézők?

Elég klasszikus  mondat az, hogy: Lázár Ervint színpadra ülteti, hűha! Merthogy olyan egységes szövegben dolgozik ő íróként, amit nehéz megbontani. A Négyszögletű Kerek Erdő egyáltalán nem egy “happy”, boldog, furcsa lények társasága, hanem egy igen bonyolult és izgalmas, felnőttes fantáziavilág. Lázár Ervin mellett két gondolkodó hatott nagyon erősen erre az előadás . A szerzői ént kerestem ebben az anyagban: azt, akit a könyvben narrátornak neveznek , jelen előadásban pedig Erzár király, ami ugye Lázár Ervinnek egy anagrammája, melyet ő adott saját magának. Minden ilyen mitologikus történet szól a gyerekeknek és szól a felnőtteknek is, hisz minden jó mese  korosztálytalan.  Lázár Ervin archetípusokkal dolgozik, csinálhat velük az ember, amit akar - amennyiben magát a mese alapszőnyegét tisztán tartja, fényesíti, rojtosítja, de megtartja olyannak, amilyen. Ezek  az archetípusok a bohóctechnika elemeivel, bohóc-alaptípusaival is nagyon jól összehozhatóak…Szóval amire számíthat a néző, az az a fajta történet, ami rajtam keresztül Lázár Ervinről szól.

A zenéért Csernák Zoltán Samu, a látványért Kasza Julianna felel.

Samuval már többször dolgoztam együtt. A kiindulási pont Nagyvárad századeleji virágkora volt, vagyis zeneileg a lokálos, tangós hangulat ihletett meg, valamint a zsidó népzene nagyváradi mestereinek motívumaiból merítettünk.

Julival viszont ez a legelső munkám. Volt bennem egy kis félsz, egy jó adag kíváncsiság, és aztán jött az ismerkedés. A jelmezek a rokokó és a bohóc alapfigurák hagyományából születtek, méghozzá pont a barokk dekadenciája miatt. Maga a jelmez-stilizáció egyrészt az archaikus bohócfigurák jelmezvilágából indult ki, másrészt pedig adott a kicsit állatszerű karaktereknek egy „emberformájú” megjelenítést.

Időközben pedig csatlakozott Györfi Csaba koreográfus.

Igen. Meglepő találkozás volt, mert nem számítottam koreográfusra és nagyon örülök, hogy Csabát kaptam. Hamar sikerült szót értenünk, hasonló a színházi kultúránk, színházi igényünk. Komoly nyomot hagy az ő munkája az előadáson.

 

A teljes interjút a következő linken olvashatják: http://lilliputtarsulatnagyvarad.blogspot.ro/2016/02/minden-jo-mese-korosztalytalan-interju.html