Nagy Dániel / BODOLAY: A VILÁGCIRKUSZ

Az eredeti regény „CIRKUSZ” címen 1926-ban jelent meg, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában, Kolozsváron. – Azóta sehol.” Ezzel a gondolattal kezdte Bodolay Géza, dramaturg a darab szövegkönyvét. – Vajon miért? Elgondolkodtató adat.
Valószínűleg nem azért, mert a mű nem lenne elég figyelemreméltó. Nagy Dániel Cirkusz c. regényének a gerincét alkotó cirkuszi előadás tulajdonképpen a lezajlott háború allegóriája. Az expresszionista hangvételű alkotás hatalmas látomás a háború borzalmairól; felépítésében egyrészt a groteszk és az abszurd, másrészt a realista mozzanatok gyakori együttes alkalmazása fokozza a háború elembertelenítő mivoltának ábrázolását.
Mi nem keressük a választ a kérdésre, mely az előadás szempontjából talán kicsit mellékessé is válik, csupán megpróbáljuk megmutatni milyen képekben fogalmazódnak meg a háború szörnyűségei az író, a dramaturg és a rendező koreográfus gondolatainak formáló ereje által.
Bianca Imelda Jeremias, a készülő előadás díszlet- és jelmeztervezőjének a cirkusz világára emlékeztető díszleteiben és jelmezvilágában, a tánc, mint cirkuszi látványosság teremtődik meg. Így mintegy „cirkusz a színházban” keretfogalmazással előadói eseményként születnek meg az egyes táncképek a világháború borzalmairól.
Az isteni és ördögi hatalom gyarló személyre való leképzésével, görög drámairodalmi istenképekhez hasonlóan, emberközelbe kerülnek a pusztítás láttán feltett emberi kérdésekre keresett válaszok: „miért hagyja ezt az Isten?” Az előadás támogatója A Nemzeti Kulturális Alap.