Szabó Ernõ

színmûvész, rendezõ

„(Kassa, 1900. június 30. – Budapest, 1966. november 30.).
Szabó Ottó színész apja, Neményi Lili színésznõ féltestvére. Többgenerációs színészcsaládból származik. Édesanyja , Szelényi Ilona (Polgár Ilona), Szelényi Emília erdélyi színésznõ és Polgár Sándor rendezõ leánya. Szelényi Emília mindkét szülõje (Szelényi Károly, Rácz Mária) színész.
Édesapja, Szabó Pál, marosvásárhelyi színész. Feleségül veszi édesanyját, de még Szabó Ernõ születése elõtt elhagyja. Szabó Ernõt kezdetben az apa családja veszi magához. 1902-ben megszületik édesanyja második gyermeke is, Szelényi Lili, aki késõbb Neményi Lili néven ismert színésznõ lesz.
Édesanyja feleségül ment Neményi Lipót Lászlóhoz, aki egyébként 1908-ban megnyitotta a nagykárolyi színházat. Itt kezdte Szabó Ernõ színész pályafutását 1917-1921. Kezdetben táncoskomikus, késõbb buffói szerepeket is vállal.
1921 és 1935 között vándortársulatokban lép fel. 1935-937. a Pécsi Nemzeti Színház tagja. 1937-1939. Horváth Árpád debreceni társulatának tagja, és a színház rendezõje. 1939-1940. Erdélyi Mihály budapesti társulatának tagja, közben fellép a Royal Revû Varietében is.
1940-tól Nagyváradon játszik. Erdély visszacsatolásakor ott marad, majd román állampolgárságot kap. 1946-ban a marosvásárhelyi Székely Színház alapító tagja lesz. 1946-1955 között a a marosvásárhelyi Székely Színház vezetõ mûvésze, és késõbbiekben rendezõje is. Ezidõben a bemutatott darabok nagy részét Tompa Miklóssal, Kovács Györggyel, Delly Ferenccel õ rendezi. Ez az un. "nagy rendezõi négyes" állami kitüntetésben is részesül, és maga Szabó Ernõ Érdemes Mûvész kitüntetést kap. Idõvel a Színmûvészeti Intézet tanárává nevezik ki Marosvásárhelyt.
15 esztendõnyi távollét után, 1955-ben hazatér. Magyar állampolgárságért folyamodik, majd 1956 tavaszán és nyarán forgatni kezd. Elsõ két filmje, mindjárt meghatározó jelentõségû. A Tanár úr kérem-ben, még egy antikváriust alakít, de a Fábry Zoltán rendezte Hannibál tanár úr címû filmben, Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává teszi a filmet, Szabó Ernõ megrendítõ és szívszorító játékával.
Kezdetben a Néphadsereg Színházában kap szerepeket, majd tagja is lesz a régi Vígszínház akkor e néven ismert társulatának. Késõbb az Operett Színházban játszik, de egyre kevéssé elégedett epizódjellegû szerepeivel itt. A továbbiakban visszatér a Vígszínházhoz. Utoljára, nyugdíjba menetele elõtt nem sokkal a József Attila Színházban lép fel, nyugdíjaztatását is itt kéri 1964-ben.
1959-tõl haláláig a Szabó család folytatásos rádiójáték névadó fõszerepét játssza hetente Gobbi Hilda oldalán. Halálakor közkívánatra a szerep nem hal meg, Rajz János folytatja.”
(Internetes forrás)