Előadások / Lilliput Társulat / 2024-2025
Buda Ferenc
Csillaglépő Csodaszarvas
A csodaszarvas regéjét a régi magyar hitvilág ihlette. Rumi László Blattner Géza díjas rendező elmondta: a csodaszarvas átható erejű, ősi szimbólum, identitást nyújtó "útjelző", égen lakó vezérállat, másfelől lelkünk legmélyén lakozó szentség.
A szöveget Arany János műve alapján, Buda Ferenc Kossuth dijas költő írta, aki jól ismeri az ázsiai népek kultúráját, sokat járt arra a vidékre, meséket, mondákat, hőskölteményeket fordított baskír, kazak és mongol nyelvből.
A muzsikát Szokolay Dongó Balázs komponálta, aki többek között Sebestyén Mártával is fellép. Olyan dallamokat választott, amelyek archaikus zenei világot idéznek meg, pentaton zenei elemeket használ, a belső-ázsiai sztyeppék népeinek világát varázsolja elő. A magyarok ősi muzsikája tán ekképpen leginkább megközelíthető.
A bábok hársfából faragottak, a lófigurák igazi táltosdobok. Régesrég a táltosok révüléskor, gyógyításkor ugyanis lónak, "hétpúpú hószín táltosomnak" nevezték a dobjukat. A bábok, díszletek kitalálója, megfaragója Balla Gábor szobrász. Vegyes bábtechnikát, reliefszerű botos bábokat, árnyjátékot és maszkokat is alkalmaznak.
Nélkülözhetetlen segítőtársuk Dimény Levente, színész, koreográfus az archaikus körtáncok kiváló ismerője.
A rendező többféle olvasatban, sokrétűen mutatja be e szimbólum, a csodaszarvas jelentését ebben a mitikus történetben, ugyanis "a mese a mítosz kistestvére". A nagyváradi Lilliput Társulat a magyarság legősibb eredetmondáját, a csodaszarvas regéjét mutatja be. A bábosok nem rejtőznek paraván mögé, végig színpadon vannak. A szépen faragott bábok Hunort, Magyart és honfoglaló társaikat jelképezik. A sámándobok az árnyjáték eszközévé vagy éppen lovakká alakulnak, miközben a háttérben fel-feltűnik az ifjakat csalogató csodaszarvas...
"Egy a biztos: vagyunk, voltunk,
s hol így, hol úgy boldogultunk
s míg a nyelvünk el nem sorvad,
addig virrad ránk a holnap."
A szöveget Arany János műve alapján, Buda Ferenc Kossuth dijas költő írta, aki jól ismeri az ázsiai népek kultúráját, sokat járt arra a vidékre, meséket, mondákat, hőskölteményeket fordított baskír, kazak és mongol nyelvből.
A muzsikát Szokolay Dongó Balázs komponálta, aki többek között Sebestyén Mártával is fellép. Olyan dallamokat választott, amelyek archaikus zenei világot idéznek meg, pentaton zenei elemeket használ, a belső-ázsiai sztyeppék népeinek világát varázsolja elő. A magyarok ősi muzsikája tán ekképpen leginkább megközelíthető.
A bábok hársfából faragottak, a lófigurák igazi táltosdobok. Régesrég a táltosok révüléskor, gyógyításkor ugyanis lónak, "hétpúpú hószín táltosomnak" nevezték a dobjukat. A bábok, díszletek kitalálója, megfaragója Balla Gábor szobrász. Vegyes bábtechnikát, reliefszerű botos bábokat, árnyjátékot és maszkokat is alkalmaznak.
Nélkülözhetetlen segítőtársuk Dimény Levente, színész, koreográfus az archaikus körtáncok kiváló ismerője.
A rendező többféle olvasatban, sokrétűen mutatja be e szimbólum, a csodaszarvas jelentését ebben a mitikus történetben, ugyanis "a mese a mítosz kistestvére". A nagyváradi Lilliput Társulat a magyarság legősibb eredetmondáját, a csodaszarvas regéjét mutatja be. A bábosok nem rejtőznek paraván mögé, végig színpadon vannak. A szépen faragott bábok Hunort, Magyart és honfoglaló társaikat jelképezik. A sámándobok az árnyjáték eszközévé vagy éppen lovakká alakulnak, miközben a háttérben fel-feltűnik az ifjakat csalogató csodaszarvas...
"Egy a biztos: vagyunk, voltunk,
s hol így, hol úgy boldogultunk
s míg a nyelvünk el nem sorvad,
addig virrad ránk a holnap."
Szereplők:
Hunor
Hunor:
Csepei Róbert
Magyar
:
Kiliti Krisztian
:
Boross Tamás
Rendező:
Báb- és díszlettervező:
Koreográfus: