Előadások / Nagyvárad Táncegyüttes/ 2024-2025
Marosmentiek
néptáncműsor
Maros. Állítólag szkíta szó, melyet megőriztek a később e tájon megtelepedő népek, de ma már senki sem tudja minden kétséget eloszlató módon megfejteni, mit is jelent. Szerencsére, nem is fontos, hiszen függetlenül attól, hogy mit jelent a szó maga, mi pontosan tudjuk, mit jelent a Maros, mint folyó, nekünk, erdélyieknek. Fő közlekedési és szállítási útvonalunk volt a tutajos korban, de a huszonegyedik század legforgalmasabb aszfaltcsíkjai, sínpárjai is a partjai mentén futnak. A kultúra fő kapuja volt nyugat felől a hegyekkel körülzárt tartománynak, hisz a középkorban az ősrengeteg borította Kirányhágó nem volt igazán járható, a Tisza és Duna által meghatározott Magyarországnak pedig épületfa, só és arany útja, melynek köszönhetően Szeged jelentőségét is pár száz éven keresztül a Maros adta, nem a Tisza. A legjobb életteret adta az erdélyieknek, partjai az őskor óta lakottak, s ma is számos etnikum szent földként ragaszkodik hozzá. Műsorunk a Marost a forrástól a torkolatig úgy kíséri végig, hogy nem magára a folyóra, hanem az annak partján élőkre összpontosítunk, az ő életükbe pillantunk be, egy-egy táncos mulatság által. S ahogyan a forrástól távolodva a folyó maga is egyre növekszik, úgy mi is előbb gyermekjátékokat mutatunk be a gyergyói medencéből, aztán az első szerelembe eső ifjúság mulatozását Vajdaszentiványból. A sárpataki verbunkos összeállítás a nagy próbatétel kezdete a fiatal párok számára, hiszen a három évig katonáskodó legények távollétében a lányokat folytonosan kísértésbe ejtik előbb a gernyeszegi cigánylegények, aztán a radnóti, keménytelki és pacalkai román legények is, zenével, énekkel, tánccal. A lányok azonban kitartanak, zene és férfi nélkül, saját énekre táncolt magyarlapádi karikázójuk egyértelművé teszi, ők hazavárják az igazit...A dévai székelyek bálja az az esemény, amely a leszerelő bakák hazajöttét ünnepli, s azt, hogy ismét egymásra találtak azok, akik egymásnak rendeltettek... Egy zarándnádasi táncrend után egy dél-alföldi lakodalom következik, immár a Maros torkolatvidékéről.
S ahogyan a nagyobb folyóba torkollás a Maros esetében, úgy a lakodalom is az ember életében egy új kezdetet jelent, ezt a mi esetünkben a lakodalom után újból felbukkanó játszadozó gyermekek jelenítik meg.
S miként a folyó sem tér soha vissza oda, ahonnan egyszer már továbbfolyt, az emberélet pillanatai is egyszeriek, megismételhetetlenek, ezért rendkívül értékesek, s érdemesek arra, hogy a legfontosabbakat közösségben, szertartásosan, szépen, örökre emlékezetessé tegyük.
Ez a műsor ilyen pillanatok csokra, a marosmentiekről, az emberekről, az Életről szól...
Kádár Elemér, koreográfus
Kedvenc időtöltéseink közé tartozik a természetjárás, a kirándulás. Nem azért, hogy az időnket töltsük, hanem hogy haraphassunk egyet a jó levegőből, szalonnázhassunk egyet a hegyek tetején és rácsodálkozhassunk a természetadta, egyszerű szépségekre. Az ötlet nem új, mindenki szeret kirándulni.
Hat éve a só útját követtük végig.
Most is kirándulunk egyet, de ezennel a Maros mentén, a forrástól a Tiszáig. Ez alatt figyelemmel kísérhetjük, amint nő nődögél, s az Olt testvéreként, Déda alatt patakból, gyors sodrású, hegyi folyóvá cseperedik, és azt is, ahogy Bánátban már lassan hömpölygő, kanyargó-tekergőző lomhasággá, gyakran nagy területeket elárasztó hatalmas mindenséggé fejlődik. Mint az ember is, ahogyan ártatlan, pajkos gyermekből először csak serkenő bajszú, viháncoló sihederré, majd katonának való, virtuskodó legénnyé, később pedig cselekedni, házasodni, megállapodni vágyó férfivá válik.
A kirándulás közben, pedig ráébredhetünk, hogy életünk is sokszor úgy örvénylik, mint a legszeszélyesebb folyóink közé tartozó Maros. Érdemes viszont közben meg-megállni, megpihenni, nagyot harapni a friss levegőből, virágcsokrot szedni, gyöngykoszorút fűzni, kedvesünknek kedveskedni. Érdemes egy csokorba, egy füzérbe fűzni táncainkat, dalainkat, mert ha megpihenünk kirándulásaink után, életünk végén úgyis csak a szépre emlékezünk.
Miklós János, együttesvezető
A műsorban közreműködnek a Csillagocska Néptánccsoport táncosai.
A műsor létrejöttét támogatta a Szülőföld Alap és a Nemzeti Kulturális Alap.
Szereplők:
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
táncos
zenész
zenész
zenész
zenész
zenész
zenész
zenész
énekes
Rendező:
Koreográfus:
Koreográfus:
Koreográfus:
Koreográfus asszisztensek:
Koreográfus asszisztensek:
Zenei szerkesztés:
Számítógépes szerkesztés és tördelés: