Martos Ferenc – Huszka Jenõ

Gül Baba

Daljáték három felvonásban

„Az emberi élet értéke domborodik ki a Gül Baba cselekményébõl és az az elõremutató tanítás, hogy eljön az idõ, amikor az emberek között nem képez válaszfalat a nemzetiségi vagy faji különbség. A Gül Baba meséjében a magyar Gábor diák és a török Leila szerelme gyõzedelmeskedik minden faji elõítélet felett.
Budán játszódik a Gül Baba cselekménye a török hódoltság idején. Gábor diák, a szerelmes magyar ifjú lépten-nyomon a törökök erkölcsi törvényeibe ütközik. A hárem falai elzárják elõle szerelmét, Leilát. Gül Babának, a rózsák atyjának a leányát a Gül Baba kertjének vasrácsai pedig a gyönyörû – a törökök szerint – szent rózsákat. Pedig Gábor diák a kert minden rózsáját leszakítaná egyetlen leányért, Leiláért. Gül Baba vallásának törvényei pedig egyetlen szent rózsa leszakítását is halállal büntetik.
Gábor diákot és hûséges muzsikusát, Mujkót csak az menti meg a szomorú végtõl, hogy Gül Baba meleg szívében erõsebb a szeretet a leánya iránt, mint a bosszú érzése a leszakított rózsák miatt, és a rózsakert pusztulásáért érzett babonás félelem. Leila tehát minden akadály ellenére Gábor diáké lesz.” (Aradi Újság, Bakács Béla)
„Huszka életmûvének csúcsára az 1905-ben bemutatott Gül Babával jutott fel. Létrehozott egy olyan operett stílust, amely egyaránt hatott a nemzeti érzelmekre, és kielégítette a nagyvárosi közönség szórakozási igényeit is. A Gül Baba megõriz valamit a századvég, s általában a millenniumi idõszak történelmi érdeklõdésébõl: a török hódoltság korát idézi meg.
Gábor diák barátjával, Mujkóval beszökik Gül baba rózsakertjébe és leszakít egy szál virágot, hogy szerelmének, Leilának adja. A lány nem más, mint a ház urának gyermeke, a rózsa pedig szent. Mindez bizony alaposan megbonyolítja a rózsatolvajok életét... A mû magas szintû zenét képvisel, operai képességeket kíván a színészektõl Mindenki számára ismerõs dallamok ezek, legfeljebb az nem egyértelmû, melyik mûbõl valók. Gül baba nevéhez megannyi mendemonda kapcsolódik, egy az operett-irodalomhoz is utat talált. Ez a történet 1590-ben játszódik, akkor, amikor a törökök Budán voltak. Állítólag élt is egy Gül baba nevû török méltóság, aki vallási elöljáró lehetett a budai helytartóságban. Az persze, hogy valóban volt-e lánya vagy tényleg õ volt-e a rózsák atyja, már a legendák homályába vész, de minden történetnek van valamiféle igazság magva.
Az operett õsbemutatóját 1905. december 9-én tartották, 1940-ben Nádasdy Kálmán forgatott filmet a mesébõl. A fekete-fehér moziban, miként az eredeti történet szerint is, Gábor diák és Mujkó kincsek és titkos alagút után kutatva lopódzik be a rózsakertbe. Darumadár fenn az égen, Borban az igazság, borban a vigasz: ismerõs dalok ismerõs sorai, a Gül baba címû operett örökzöldjei.” (Operett Klub)

 

Szereplők:

Bemutató: 1954.08.14