Székely János

Irgalmas hazugság

Õsbemutató

Drámai költemény három felvonásban

„Dr. Paál Ákos egyetemi tanárt súlyos infarktus éri, életének hónapjai meg vannak számlálva. A feleség a férje emberi méltóságát és halálának méltóságát megõrizni szándékozva, közöltetni akarja vele az igazságot. Orvosa és jóbarátja – akibe különben a feleség titkon szerelmes – e szándékától keményen eltéríti. Megkezdõdik az ”irgalmas hazugság”korszaka; azonban nemcsak egészségi állapotát titkolják el Paál elõl, hanem közben megváltozott közéleti helyzetét is. Kedvenc tanítványa durván bírálja, a pártból kizárják, fegyvertartási engedélyét bevonják, végül állásából is kirúgják, jóbarátait letartóztatják s ez a veszély talán õt magát is fenyegeti. Családtagjai elszigetelik a külvilágtól, levágják a telefont, elsikkasztják a postát, látogatókat nem engednek be, és megõrzik így abban az illúzióban, hogy még mindig az a tekintélyes tudós és közszeretetben álló nagy ember, ami volt betegsége elõtt. Betegségében egyetlen vigasza, hogy felesége egy fiúcskát szül. Hogy aztán, amikor elkezdõdik a tapintatos hazugságokkal kitapétázott siralomházban az igazi haláltánc, azt kell hinnie, paranoiájában, hogy a gyerek sem tõle van, hanem meghitt barátjától, és életének õrzõjétõl, a háziorvostól. És hogy a legvégén a fõhõs maga közölje, sorsa nem igazságtalan, hiszen õ sem volt jobb a többieknél, és ahogy õ megfúrta az elõdjét, csak ugyanúgy tolakodtak az õ helyére is… - Szõcs István, Elõre

„Nem a betegségtõl való félelemrõl szól Székely drámája, Paál azért lesz öngyilkos, mert maradék élete kilátástalan. Meglopták a fájdalomtól az álhumanizmus nevében…Én nem tudok már hinni semmiben – mondja -, a régit sem, az újat sem hiszem. Kísértetiesen Gaál Gábor mondatai ezek“ – Vinkó József, Magyar Nemzet

A darab bemutatóját tragédia késleltette: az utolsó fõpróba után a fõszerepet játszó Fábián Ferenc máig tisztázatlan körülmények között tragikus hirtelenséggel elhunyt.

 

 

Szereplők:

Bemutató: 1979.03.30