Kacsóh Pongrác

János Vitéz

Petõfi Sándor elbeszélõ költeménye alapján írta: Bakonyi Károly

Versek: Heltai Jenõ

Daljáték három felvonásban

Történik: az elsõ felvonás az Alföldön, a második a francia király udvarában, a harmadik az Élet tavánál és Tündérországban

„A nagyváradi Állami Magyar Színház hosszú hetek szorgalmas készülõdése után a VIT (Világ Ifjúsági Találkozó) megnyitásának elõestéjén mutatta be a magyar színpadi irodalom egyik legszebb alkotását, a János Vitézt. A Petõfi Sándor gyönyörû elbeszélõ költeménye után készült színdarab Kacsóh Pongrác magyaros stílusú zenéjével hosszú évek óta egyike a legsikeresebb színpadi mûveknek. A letûnt polgári rendszerben a János Vitéz igazi értékét meghamisították, a darabot gyenge komédia színvonalára alacsonyították le, mûparasztokkal és árvalányhajas cifraszûrrel. A nagyváradi színház mostani elõadása Gróf László rendezésében igyekszik kiemelni a darab pozitív értékeit. (Fáklya)
„A partitúra magába foglalja Kacsóh kivételes, eredeti tehetségének legszebb kivirágzását. A mûvet az egyszerû, tiszta, keresetlen, édes-bús magyarság jellemzi. A naivitásában elbájoló népies elem megkapóan szövi át a János vitéz dalait. A dallamok feldolgozása, formába öntése természetes, és mesterkéltség nélkül való. Minden hangja szívbõl fakad, és szívhez szól. És ami a legcsodálatosabb: a fiatal szerzõ sehol sem esik a kezdõk szokásos túlzásainak hibájába. A drámai jeleneteknél sem veszti szem elõl a helyes mértéket, a mesejáték egyszerû, gyermekies hangja sohasem téved a szertelenség útvesztõjébe. A második felvonás francia miliõje sem zökkenti ki a helyes irányból: itt is megõrzi az egyszerû, népies hangot, csodálatos ösztöne nem engedi lesiklani a mese poézisének virágos õsvényérõl. Mindent összevéve a János vitéz tündöklõ sikerének titka, hogy zenéjének megírását éppen Kacsóh Pongrácra bízták.” (Színészkönyvtár)
 

 

Szereplők:

Bemutató: 1953.08.01