Alexandr Nyikolajevics Afinogenov

Kisunokám

Színmû három felvonásban

Forditó: Péchy Blanka

„A szerzõ egy öreg professzor lakásába vezet el bennünket a darab elsõ képében. Itt, ebben a patinás világban él a paleográfia világhírû tudósa, immár húsz éve egyedül. Az öreg csak munkájának, kutatásainak él, s az emberekkel nem sokat törõdik. Ebbe a környezetbe kerül a váratlanul érkezõ Masenyka, a professzor unokája. A tizenöt éves kislány éppen abban a korban van, amikor a gyermek már nem egészen gyermek, de még nem is felnõtt. Az átmeneti kor minden ember életében a legfontosabb idõszak, amely kihat az egész életre. Ez a kislány is rendkívül érzékeny, eleinte idegenül érzi magát a számára túlságosan komoly, túlságosan nagyos környezetben, de csakhamar barátokra talál, és kedvességével, gyermeki bájával, lelkesedésével mindenkit magával ragad, s megváltoztatja ennek a máskor oly rideg háznak az életét.
Senki sem maradhat mentes a hatásától, s végül az õt oly tartózkodóan fogadó nagyapját is annyira magához láncolja szeretetével, hogy az öreg nem tud tõle megválni. A kislány igazi, õszinte szeretete végül kibékíti az évek óta szemben álló anyát és a nagyapát.” (Fekete Attila, Fáklya)
 

Szereplők:

Bemutató: 1954.04.03