Ödön von Horváth

Mesél a bécsi erdõ

Színmû

Mindmáig ismeretlen szerzõ színpadunkon, amennyiben nagyváradi társulat ez ideig rnég nem játszotta egyetlen mûvét sem ennek a (magyar származású) német írónak; tragikusan rövid életének (1938-ban Párizsban hunyt el 37 évesen egy utcai balesetben) alkotói korszaka a két világháború közötti idõszakra esett. Legkedveltebb mûfaja a volksstück (a bécsi népszínmû) volt, amelyet a század követelményeinek megfelelõen áthangszerelt s amely mindig a kesernyés kritika eszközéül szolgált számára. Dalbetétekkel átszõtt, epikusan lazán szerkesztett darabjainak illandó motivuma a tudat lemeztelenítése, a tisztesség, kedélyesség, és derû látszata mögé búvó erõszak, önzés, hazugság és butaság. Ez elsõsorban kitûnõ dialógusaiban érvényesült, melyek gyakran a banálisban, a klisészerûben, a sablonokban tárták fel az életforma görcsös feszültségeit. A válsztott darab - legjobb színmûveinek egyike - az elsõ világháború utáni "kedélyes" Bécs életének vidám-borongós hangulatát idézi fel egy érzelmes szerelmi történet során, amely végsõ kicsengésében a kispolgári lét és életszemlélet keserû, kötkedõ iróniával telített kritikája.

Szereplők:

Bemutató: 2001.02.25