Valentina Levidova

Rövid beszélgetés

Vígjáték három felvonásban

Forditó: F.Imreh Mária és Fodor Zeno

Már a címben benne van az, hogy a szerzõ nem az élet igazán nagy problémáival, összeütközéseivel szándékszik foglalkozni, hanem egy „rövid beszélgetés” erejéig feltárja az ifjúság felnõtté válásának néhány kérdését s közben felvillant néhány, az életbõl ellesett embertípust.
Kedves humorú komédiában fejti ki Levidova nézeteit a szovjet emberek mindennapjainak egy-egy eseményérõl.
Mi is történik a Rövid beszélgetésben?
Ludmillában feszül az életkedv, környezete nem acélozta meg eléggé, hogy az élet minden vonatkozásában helyt álljon. Fõiskolára készül, de csal a felvételin, s ezért ,kiröpítik a vizsgáról. Elmegy dolgozni, de ezt a „szégyenteljes helyzetet” nem hozza környezete tudomására. Beleszeret egy „öregebb” férfiba, s ezt a második – ugyancsak „szégyenteljes” – helyzetet is titkolja. Végül azonban legyõzi anyjának kispolgári nézeteit s boldog lesz szerelmesével együtt.
Ludmilla a serdülõ lány örök típusa. Szinte szétfeszíti a belsõ tûz és energia. Telve jóakarattal, még turpisságait is azért követi el, hogy társain segítsen. Nem az a típus, akit le tudnának kötni a könyvek. Nem fellegekben járó, álmodozó iskoláslány, hanem erõs, egészséges bakfis, aki minden helyzetben feltalálja magát. Nem hivatástudat vezérli az iskolába, hanem a rokonok és barátok által belészuggerált meggyõzõdés, hogy ez így illik. S éppen a rokonok azok – mindenekelõtt Ludmilla anyja - , akik csak diáklányként tudják elképzelni, noha bebizonyította, hogy az életben is nagyszerûen meg tudja állni a helyét. (Az elõadás mûsorfüzetébõl)
 

Szereplők:

Bemutató: 1962.11.24