Interjú Mihályi Gáborral

A Nagyvárad Táncegyüttes, 2020. február 21-én, pénteken 19.00 órától mutatja be Katonaének című előadását. A darab rendezőjével Mihályi Gábor, Harangozó Gyula-díjas koreográfussal beszélgettünk.

A Katonaének című előadás kiindulópontját, inspirációs forrását Bartók és Kodály első világháborús katonadal-gyűjteménye képezi, amely az Osztrák-Magyar Monarchia kultúrpolitikájának egyik utolsó, nagyszabású vállalkozása. Miért esett a választása erre a témára?

Valóban a Katonaének egyik gondolati fonala ezen inspirációs forrás mentén bontakozik ki. Kelemen László - aki a Katonaénekben alkotótársam zeneszerzőként - szerkesztett egy koncertet, Bartókék Bécsben címmel, amelynek zenei szövete az említett katonadal-gyűjteményből merített. A budapesti Zeneakadémián bemutatott összeállítás nagy hatással volt rám. Nem csak a megszólaló zenék szépsége, vagy drámaisága miatt volt felemelő a számomra ez az est, hanem a két géniusz előtti főhajtás gesztusa miatt is. A Katonaének tehát egy koncertnek is emléket állít, természetesen szimbolikus módon, a gazdag népzenei matéria mellett részleteket idézve Bartók Béla művei közül is.

A huszadik század története az tulajdonképpen a háborúk története. Ez jelentős mértékben meghatározta az emberek mindennapjait, és egymáshoz való viszonyait egyaránt, és ezen keresztül a népi alkotásokat is. Melyek azok a motívumok, amelyeket ezekből az alkotásokból átemeltek az előadásba?

Azt hiszem nemcsak a XX. század, de hazánk szinte teljes történelme a háborúk sorozataként is leírható. A Katonaének nem ül diadalt sikeres csatákon, nem búsong vereségeken, néma közösségi emlékezet rituáléit emeli a színpad világába, hanem az emberre, az egyéni tragédiákra koncentrál. Döntő módon a nő, a feleség, a kedves, a szerető az „elhagyott” szempontjából teszi ezt.A műsor végső kicsengése nem tragikus, de nem is kínál feloldozást. Talán keserédes, mint az élet, ahol a napfény mellett mindig ott az árnyék is.

Mit tudhatunk meg az előadás zenei és táncanyagáról? Milyen tájegység dallamait és táncait fedezheti fel a közönség?

Zenei szempontból a bartóki utalásokat már említettem. A népzenei tételek, legyen szó hangszeres vagy vokális muzsikáról, és persze táncról, mind Erdélyből és a Partiumból származnak, Gyimestől a Székelyföldön és a Mezőségen át egészen Biharig.

Először dolgozik együtt a Nagyvárad Táncegyüttessel, de nem először látja őket. Az évek során gyakorlatilag végigkövette az együttes fejlődését. Mit gondolt akkor róluk, és milyen most velük együtt dolgozni?

Azt látom, hogy egy jó irányba formálódó társulat. Igen figyelemre méltó egyéniségek, karakterek, szólistaként is helytálló táncművészek is vannak közöttük. Nagy teherbírású, hivatása iránt elkötelezett csapat, amellyel öröm a munka. A Katonaének,reményeim szerint egy előremutató és emlékezetes epizód lesz a Nagyvárad Táncegyüttes történetében.

---

2020. február 21-én, pénteken 19.00 órától kerül sor a Nagyvárad Táncegyüttes idei első bemutatójára. A Katonaének, Mihályi Gábor Harangozó Gyula-díjas koreográfus rendezésében lesz látható a Szigligeti Színház nagyszínpadán.

A bemutatóra jegyek a Szigligeti színház Moscovei (Szilágyi Dezső) utca 7. szám alatti jegypénztárában, és online a www.biletmaster.ro oldalon kaphatók, illetve az előadásra érvényesthetők a Nagyvárad Táncbérletek.

Táncosok
Brugós Sándor-Csaba, Drimba Máté, Imre Béla, Kacsó Bálint-József, Kádár Orsolya,
Forgács Zsombor, Forgács-Popp Jácint, Joó Renáta, Kerekes Dalma-Gabriella, Rácz Lajos-
Levente, Schmith Nándor-Gyula, Szabó Enikő-Ágnes, Szabó Mercédesz, Szerefi Ilona,
Tőkés Imola

Zenekar
Bartalis Botond - cimbalom
Dallos Levente - hegedű
Fleisz Richárd - harsona, dob, ütőgardon
Puskó Márton - hegedű
Székely István - klarinét, tárogató
Szerefi Ilona - énekes
Szukits Éva - brácsa
Veres Lóránt - bőgő

Közreműködött: a Magyar Állami Népi Együttes Zenekara valamint a Nagyváradi Állami Filharmónia Kórusa
A kórusművet felnékelete: Gergely Erna, Árkosi Julianna, Kristófi Borbála, Póra Gabriella, Varga Cecília, Nagy Judit, Nagy Kinga, Orosz Otília, Szerefi Ilona, Szukits Éva
Énekes-szólista: Szerefi Ilona
Karnagy: Brugós Anikó
 
Zenei szerkesztő: Kelemen László
Koreográfusok: Almási Berta, Bacsó Lilla, Darabos Péter, Módos Máté
Díszlet-jelmez tervező: Cristina Breteanu
Animáció: Izsák Előd
Dramaturg: Bíró Árpád
Rendező koreográfus: Mihályi Gábor

A Katonaének című előadás létejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.